hasmenés

Úgy gondolod, hogy a kutyád étrendjébe nincs szükség gyümölcsökre és zöldségekre? Hogy a rostok nem részei a fajnak megfelelő étrendnek? Lehet, hogy érdemes ezen újra elgondolkodnod. Mert még az ezen ételek által biztosított vitaminok és ásványi anyagok nélkül is, az élelmi rostok értéke önmagában is alapvető fontosságú kutyád egészsége szempontjából.

A bélsárpangás szinonimái a dugulás, a trágya besülése, extrém laikus esetben a székrekedés. Ez utóbbit lovaknál nem mondják. Kiindulhat a probléma a trágya állagából (száraz, kemény), vagy a belekből. Gyógynövényekkel erőteljesebb és szelídebb módon is rásegíthetünk az ürítésre, adott helyzettől függően.

Miért eszik egész nap a ló, miért nem hagyja abba, ha már jóllakott? - tehetnénk fel a kérdést sok túlsúlyos ló esetében. Hasonló, sokakat foglalkoztató kérdés, hogy "Miért őrül meg az egész istálló, amikor abrakoltatás közeleg?!". A hormonok szabályozzák ezeket elsősorban, és az alábbi infografikából ki is derül, hogyan.

A takarmányok sajnos akár olyan ún. "nemkívánatos anyagokat" is tartalmazhatnak, amelyek veszélyeztethetik a lovak egészségét, illetve kiürülésük esetén a környezetet. Lehetetlen teljesen megszüntetni ezeknek a nemkívánatos anyagok jelenlétét, de fontos, hogy a takarmányt (pl. széna, tápok, adalékanyagok) előállítók csökkentsék a mennyiségüket.

Amikor a ló szervezetében egyes baktériumok sejtfalából kóros mértékben szabadulnak fel és halmozódnak fel az endotoxinok, akkor egy életveszélyessé váló folyamat indul meg. Gyakran a lovasok semmi mást nem vesznek észre, mint egy súlyos patairha-gyulladást, aminek kezelése nehéz, költséges és a siker kétséges. 

Az endotoxinok szó a legtöbb lótartó előtt ismeretlen, és bonyolultnak, túlzottan tudományosnak hangzik. Pedig jó velük közelebbről megismerkedni, mert amilyen aprók, olyan komoly problémákat okozhatnak. Gyakran a ló életébe kerül "jelenlétük". Belülről, a véráramba kerülve például a patairha-gyulladás kialakulásában játszanak jelentős szerepet, míg a ló trágyájába kerülve, az istálló levegőjének alkotójaként károsítják a légutakat, és a penészgombák spóráival együtt lóasztmát, kehességet okoznak.

Minden, csak nem szép, ha lovunk - ráadásul szürke, minden reggel koszos fenékkel és barna, ragacsos hátsó lábakkal fogad minket. Amikor felemeli a farkát, egy jó barna csík fröcsköl az istálló frissen meszelt falán, vagy egy felszedhetetlenül szétfolyó tehénlepényt hagy maga után a homokos karámban.

Az emberi és állati szervezet valójában egy óriási városként is felfogható, melyben elképzelhetetlenül sok, parányi élőlény él a gazdaszervezettel békés vagy kevésbé békés együttélésben. Számuk kb. tízszerese a gazdasejt összes sejtjének, tehát ők vannak túlsúlyban. Egy részük a belekben él, ők a bélflóra alkotói. Fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Mivel minden ló fő takarmányforrása a széna, ezért igencsak fontos tudni, hogy milyen minőséget eszik belőle az állat. A betakarítás idején és a tároláson nagyon sok múlik, de az sem mindegy, hogy milyen növényfajokból áll, illetve hol termett. A fő károsító, a penész, sajnos nem mindig látszik szabad szemmel.

Gyógynövényes tanácsadásunk során számtalan esetben érkezett be kérdés a lovasoktól a legelő veszélyeivel kapcsolatban. Most igyekszünk a leggyakoribb kérdésekre válaszolni. Kezdjük ezzel: "A legelő füvének cukortartalma mikor a legalacsonyabb?".