A ló (vagy ember) szervezetével együtt élő apró lények, a mikrobionták lehetnek vírusok, gombák, baktériumok és protozoonok, picike állati egysejtűek. Élőhelyüket jelenti a testben a szem kötőhártyája, a bőr hámrétege, az orr, a garat, a húgyutak és hüvely, illetve a szájüreg, az alsó légutak, a gyomor, a vékonybél, valamint a vastagbél nyálkahártyája. Nagyjából 90%-uk levegőmentes helyeken él, ezeket hívják anaerob életformáknak (az aerob baktériumok oxigént igényelnek.)

A bélflóra összetétele

Rengeteg faj él együtt a belekben, sokat közülük még nem ismernek a tudósok: bifidobaktériumok, klosztrídiumok, bakteroideszek, enterokokkuszok, sztreptokokkuszok és gombák. (megj.: magyarosan írtam le a nevüket azok kedvéért, akik még nem találkoztak a latin nevekkel). Ezek gyűjtőneve a bélflóra.

Fontos, hogy egyensúly legyen a fajok között, és ne szaporodjanak el a kórokozó (patogén) fajok! Gyógynövényekkel erre rásegíthetünk.

Normál esetben egy dinamikusan változó egyensúly uralkodik (eubiózis), de számos esetben az egyensúly felborulhat, és elszaporodhatnak a kórókozó fajok (diszbiózis).

Az is fontos, hogy a gazdaszervezettel is egyensúlyban legyenek: ne jussanak át a bélfalon a vérkeringésbe, ahol az egyébként ártalmatlan, a belekben hasznos munkát végző baktériumok már megbetegítő hatásúak lennének.

A bélflóra feladatai

Megemészti a ló helyett a vízoldható, a ló számára nem emészthető (strukturális) rostokat. Ezt erjesztő (fermentáló) baktériumok végzik el. A keményítő és cellulóz bontása során illó zsírsavak keletkeznek, melyek könnyedén felszívódnak a véráramba. Rögtön energiát nyer belőlük a ló, vagy tárolja későbbi felhasználásra.

Nélkülözhetetlen (esszenciális) anyagokat állít elő a (pl. biotin, folsav, pantoténsav, riboflavin, piridoxin, kobalamin, K-vitamin). Ha repedezik a ló patája, akkor a takarmánnyal kívülről pótolt biotint a bélflóra egyensúlyának helyreállítása mellett célszerű etetni.

Részt vesz egyes gyógyszerek, hormonok, rákkeltő (karcinogén anyagok), valamint a megbetegítő (patogén) baktériumok által termelt mérgek lebontásában. A benne élő fajok egymással (és részben a gazdaszervezettel is) versengenek a tápanyagokért, így kontroll alatt tartják egymást. A hasznos baktériumok gátolják a betegséget okozó (patogén) lények megtelepedését.

A bél-nyálkahártyában található immunsejtek stimulálásával az immunrendszert éber, de nem túlreagáló állapotban tartja.

Fontos a bélflóra támogatása gyógynövényekkel. Ehhez alaposan ismerni kell, hogy milyen folyamatok játszódnak le ott, mire milyen hatást fejtenek ki az egyes növényi hatóanyagok.

Az általában csak emésztésjavító gyógynövények a bélflórát nem állítják helyre, ahogyan a probiotikumok, azonban hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához. Ez különösen patairha-gyulladásra, inzulinrezisztenciára és szivárgó bél szindrómákra, bélgyulladásra hajlamos lovaknál kiemelkedő szempont, de valójában minden ló esetében fontos.

A lovak asztmája és a bélmikrobiom kapcsolata

Jól tudjuk, hogy a poros széna légúti gyulladást indít el az asztmás lovak tüdejében. Kevesebben gondolnak arra, hogy az istállózó tartásmód hatással lehet a bélflóra/mikrobiom összetételére? Egy új kanadai tanulmány szerint az asztmás lovakban a bélflóra másképp igazodik egyes környezeti változásokhoz, mint az egészséges lovakban.

A kutatók azonban még nem tudják ennek a pontos okát. Kérdés eleve az is, hogy honnan indul ki a változás: a fennálló tüdőproblémák vannak kihatással a bélrendszerre, vagy egyes bélproblémák befolyásolják valamiképpen a tüdő állapotát. Vagy esetleg mindkét probléma közös, szisztémás (teljes szervezetet érintő) eredetű lenne? – mondta Mathilde Leclere, PhD, az Université de Montréal in Québec, Klinikai Tudományok Tanszékének munkatársa.

Marcio Costával, az egyetem Állatorvosi Tanszékének kollégájával együttműködve Leclere hat asztmás lónál és hat kontroll lónál vizsgálta meg a bélmikrobiom változásait ugyanazon a farmon. A lovak bélsármintáját elemezték: először három hét füves legelőn történő tartás után, majd azután, hogy istállóba vitték őket, és jó minőségű szénával vagy poros szénával etették őket.

Azt találták, hogy az asztmás lovaknál - ahogy az várható volt - az asztmára jellemző légúti elzáródás alakult ki, amikor istállóba tették őket, és ez a poros széna etetésekor még rosszabb volt. Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy az asztmás lovak bélmikrobiomjának fajösszetétele másképp változott meg, mint az egészséges, nem asztmás lovaknál.

"Egészséges lovakon megfigyeltük, hogy a füves legelőről a szénás étrendre való áttérés a Fibrobacter, a cellulózt lebontó baktériumcsoport növekedésével jár együtt" – mondta Leclere. Ez nem így történt az asztmás lovaknál.

Leclere és Costa három elsődleges hipotézist (feltételezést, mely nincsen bizonyítva, és bizonyításra vagy megcáfolásra vár) dolgozott ki ennek az újonnan felfedezett jelenségnek a magyarázatára.

Szerinte lehetséges, hogy az asztmás lovak:

1. Már egészen fiatal koruktól megváltozott (kevésbé ellenálló) bélmikrobiommal rendelkeznek, ami hajlamosítja őket az asztma kialakulására (a genetikai hajlam és a környezeti tényezők mellett);
2. Krónikus légúti betegség miatt idővel megváltozik a bélmikrobiom összetétele, állapota (a szisztémás gyulladás és a kiújuló nehezített légzés során kialakuló részleges oxigénhiány miatt);
3. A lovak előélete során alkalmazott kezelések és tartásmód (kortikoszteroid gyulladáscsökkentők, antimikrobiális szerek, intenzív takarmányozás) miatt megváltozik bélmikrobiom fajösszetétele.

Míg a tudósok már tanulmányozták a bélmikrobióta és a légúti rendszer közötti kapcsolatot embereknél, lovak esetében még nem tárták fel azt kellőképpen– mondta Leclere.

"A bél-tüdő tengely, vagy az az elképzelés, hogy a bél mikrobiom befolyásolja a szisztémás gyulladást, nem új keletű" - mondta.

„A gasztrointesztinális (emésztőrendszeri) mikrobiom változása hozzájárulhat szisztémás és akár a légutakat érintő gyulladás kialakulásához azáltal, hogy növeli vagy csökkenti a bakteriális metabolitok, anyagcseretermékek (például peptidoglikánok, endotoxinok, rövid szénláncú zsírsavak) mennyiségét, amelyek lokálisan, vagy felszívódva a véráramban szisztémásan gyulladást okozhatnak (humán vizsgálatok szerint).”

A tanulmány hasznos betekintést nyújt a lovak asztmájának összetettségébe, amely Leclere szerint megnyithatja az utat a jobb kezelés felé. Mindazonáltal figyelmeztetett, hogy ebben a szakaszban túl korai lenne pusztán a tanulmány alapján ajánlásokat tenni.

Nos, a FitoCavallo termékekben -többek között- ez az elképzelés már lassan egy évtizede jelen van, mivel a Hagyományos Kínai Orvoslás holisztikus szemlélete alapján készülnek receptúráink. A gyakorlati tapasztalataink alátámasztják a fenti tanulmányban foglalt, a bélflóra és a szisztémás/légúti gyulladások kapcsolatát. Ennek megfelelően sikeresen tudjuk kezelni a lóasztmát.

Azonban nem szabad még ennyire sem leegyszerűsíteni a lovak asztmája mögött megbújó háttérokokat, de örömmel látjuk, hogy a nyugati állatorvosi kutatások megerősítik a fenti kapcsolatot.

Lovak légzőszervi panaszaira számos FitoCavallo termék közül választhatsz, azonban a hatékony termékválasztáshoz célszerű ingyenes, magas színvonalú szakmai tanácsadásunkat igénybe venni.

Az eredeti cikk forrása: https://thehorse.com/189073/study-equine-asthma-and-gut-microbiota-linked