fertőzés

Gyakori probléma, hogy a ló elkezdi rázni a fejét, és ettől szinte lovagolhatatlanná válik. Nagyon fontos kideríteni, hogy mi okozza a problémát, hiszen nem csak a nemtetszését nyilváníthatja így ki az állat, de akár fájdalmát is ezzel próbálhatja jelezni. Sőt, akár az ún. Head-shaking szindróma is a háttérben állhat. Infografikánkban körbejárjuk a kiváltó okokat, a tüneteket és a kezelési lehetőségeket egyaránt. Köszönjük a lektorálást Dr. Bába András lógyógyász szakállatorvosnak!

Amikor a ló szervezetében egyes baktériumok sejtfalából kóros mértékben szabadulnak fel és halmozódnak fel az endotoxinok, akkor egy életveszélyessé váló folyamat indul meg. Gyakran a lovasok semmi mást nem vesznek észre, mint egy súlyos patairha-gyulladást, aminek kezelése nehéz, költséges és a siker kétséges. 

A klasszikus fitoterápia egészen más, mint ami ma zajlik: tömegtermékek tucatjai töltik meg a lovas bolti polcokat és webshopokat, melyektől a lovasok a gyógyulást várják. Egyes esetekben ezek hatnak, de többnyire csak részben vagy egyáltalán nem segítenek. Mivel minden ló egyedi, ezért törekedni kell az egyedre szabott kezelésre.

Számos esetben nem érhetünk el sem javulást, sem tünetmentességet, sem gyógyulást a légzőszervi betegséggel küzdő lónál, ha nem változtatunk a kiváltó okon. Azonban nem mindig egyértelmű, hogy mi az?! Az adott betegség kialakulásához hozzájáruló fizikai, mentális és pszichés okok felderítése a gyógyszeres és gyógynövényes kezelés mellett nagyon fontos.

Mi az, amit lótartóként megtehetsz a lovad istállójában mindenütt jelenlévő, asztmát okozó, levegőben szálló részecskék számának csökkentése érdekében? Tudtad, hogy egyes légúti betegséggel küzdő lovaknak éppen az istálló a megfelelő helyszín? Az istállóklíma kialakításához és a pormentes almoláshoz, takarmányozásához is kaphatsz tippeket a cikkben.

Három különböző betegségről van szó, melyeket a hétköznapokban sömör elnevezéssel illetnek. Pontos diagnózist az állatorvos által levett bőrkaparék minta laboratóriumi elemzése adhat, ezért is fontos elsőként az állatorvosi vizsgálat. Gyógynövényekkel fontos az immunrendszer és a bőr támogatása, különösen a gyakran visszatérő betegségnél.

Ha középkorról beszélünk, akkor Magyarországon is a nagy járványokat kell elsősorban említeni, valamint – bár az uralkodók és a papok számtalan módon igyekeztek ellene tenni – a misztikus-babonás hozzáállást.

A 13. század a keresztes háborúk és a marhavész évszázada volt. Bár volt elmozdulás a mágikus-babonás megközelítéstől a racionális felé, és fejlődtek a sebésztechnikák is, sajnos sok más vidékkel együtt hazánkban is vándorsebészek járták még az országot. A betegségek felismerése és megkülönböztetése terén nagy volt a zűrzavar, a zoonózis lehetőségét pedig hosszú időn át tagadták.

A 10-11. századtól a tudományos jellegű klasszikus orvostudomány kezdte kiszorítani a kolostori medicinát. Az egyszerű nép körében ugyanakkor a kuruzslók és egyéb „kézművesek” vették át a betegellátást. 

A Római Birodalom bukásával a középkori Európában a vallásos gyógyászat vette át az uralmat. A kereszténység a betegségekben valamilyen erkölcsi bűn büntetését látta, amelyre Krisztus, a megváltó doktor hozhat csak gyógyírt, amennyiben a beteg megbánja bűneit és imádkozik. Ez a megközelítés tejesen kiszorította a klasszikus szemléletet...