növények

A klasszikus fitoterápia egészen más, mint ami ma zajlik: tömegtermékek tucatjai töltik meg a lovas bolti polcokat és webshopokat, melyektől a lovasok a gyógyulást várják. Egyes esetekben ezek hatnak, de többnyire csak részben vagy egyáltalán nem segítenek. Mivel minden ló egyedi, ezért törekedni kell az egyedre szabott kezelésre.

Számos esetben nem érhetünk el sem javulást, sem tünetmentességet, sem gyógyulást a légzőszervi betegséggel küzdő lónál, ha nem változtatunk a kiváltó okon. Azonban nem mindig egyértelmű, hogy mi az?! Az adott betegség kialakulásához hozzájáruló fizikai, mentális és pszichés okok felderítése a gyógyszeres és gyógynövényes kezelés mellett nagyon fontos.

Minden, csak nem szép, ha lovunk - ráadásul szürke, minden reggel koszos fenékkel és barna, ragacsos hátsó lábakkal fogad minket. Amikor felemeli a farkát, egy jó barna csík fröcsköl az istálló frissen meszelt falán, vagy egy felszedhetetlenül szétfolyó tehénlepényt hagy maga után a homokos karámban.

Mivel minden ló fő takarmányforrása a széna, ezért igencsak fontos tudni, hogy milyen minőséget eszik belőle az állat. A betakarítás idején és a tároláson nagyon sok múlik, de az sem mindegy, hogy milyen növényfajokból áll, illetve hol termett. A fő károsító, a penész, sajnos nem mindig látszik szabad szemmel.

Gyógynövényes tanácsadásunk során számtalan esetben érkezett be kérdés a lovasoktól a legelő veszélyeivel kapcsolatban. Most igyekszünk a leggyakoribb kérdésekre válaszolni. Kezdjük ezzel: "A legelő füvének cukortartalma mikor a legalacsonyabb?".

A bükkönyök magas fehérjetartalmú takarmánynövények, amelyekkel a ló zölden a legelőn, zölden betakarítva (pl. kaszálva), illetve szárítva a széna fogyasztásakor találkozhat. Magjaik szennyezésként bekerülhetnek az abrakba, vagy a szénába. A bükkönymagok cséplését követően szalma is készülhet a növény szárából.

Ha mérgezésre gyanakszunk, és erre akár csak a legkisebb gyanú is felmerül, akkor azonnal állatorvost kell hívni, aki az elmondottak alapján már a távolból is szolgálhat hasznos tanácsokkal. A lótartó/lovardavezető feladata felismerni a mérgezésre utaló jeleket az állaton, és elsősegély jelleggel ellátni a lovat az állatorvos kiérkezéséig. Ez sok esetben életmentő jelentőségű lehet.

A lovaknál bekövetkező mérgezések súlyossága függ attól, hogy milyen korú és állapotú ló, mikor és mennyi mérgező növényt evett meg, illetve abban mennyi volt a mérgező hatóanyag. Ez utóbbitól függenek a mérgezési tünetek is, amelyek számos szervrendszert érinthetnek: külön-külön is, de gyakrabban együtt, egyidejűleg fellépve.