Nyári ekcéma, rovarnyál-allergia és fényérzékenység A-Z

A bőr a ló egyik legfontosabb védelmi vonala (barrier): határt képez a külvilág és a szervezet belső rendszerei között. Ha ez a védőgát meggyengül, a bőr könnyebben sérül, gyullad, fertőződik, és az immunrendszer is hajlamosabb lehet túlreagálni egyébként hétköznapi ingereket. A nyári időszakban – a meleg, a páratartalom, a fokozott rovaraktivitás miatt – sok bőrprobléma erősödik fel, ráadásul több kórkép tünetei könnyen össze is mosódhatnak.

A bőr állapota azonban nem kizárólag „kívül dől el”. Közös pont sok bőrelváltozásban, hogy a máj – a bőr felépítéséhez és működéséhez szükséges anyagok forgalmában betöltött központi szerepe miatt – számos bőrtünet hátterében kiemelt szerepet játszhat. Ezért a nyári ekcéma megértéséhez érdemes egyszerre látni a klasszik állatorvosi képet (kiváltó ok, tünetek, kezelés), és a hajlamosító háttértényezőket (barrier, anyagcsere, allergénterhelés, fényérzékenység).

Köszönjük a szöveg lektorálását Dr. Bába András lógyógyász állatorvosnak!

Tartalom:

• #Mi a nyári ekcéma, és mitől alakul ki?

• #A nyári ekcéma tünetei

• #Diagnózis és állatorvosi kezelés

• #Nyári ekcémára hajlamosító tényezők 1.: Rovarok jelenléte

• #Nyári ekcémára hajlamosító tényezők 2.:  Anyagcserezavarok és májterhelés (barrier gyengülés)

• #Nyári ekcémára hajlamosító tényezők 3.: Külső, belső allergének

• #Nyári ekcémára hajlamosító tényezők 4.: Fényérzékenység

• #A fényérzékenység - avagy hogyan teszi tönklre a rossz minőségű széna és a lucerna a lovad bőrét 

• #Kiegészítő takarmányok az érzékeny bőr megerősítésére

• #Kenőcsök és illóolajok az érzékeny bőrre

• #Nyári ekcéma kezelése gyógynövényekkel

Mi a nyári ekcéma, és mitől alakul ki?

A nyári ekcéma (angolul sweet itch) egy kellemetlen, gyakran visszatérő allergiás bőrgyulladás, amely leggyakrabban a Culicoides törpeszúnyogok nyálára, illetve más ízeltlábúak és vérszívó legyek (például szuronyos istállólégy) csípésére adott túlzott immunreakcióból alakul ki. A csípés maga sokszor csak egy ártalmatlan szúrásnak tűnik – a gond az, hogy néhány órával később már erős allergiás viszketés és gyulladás indulhat.

Elsősorban póniknál és kisebb testű, főleg északon tenyésztett lovaknál (pl. Izlandi, Fjord, Haflingi) gyakoribb, de bármilyen lovat érinthet. Előfordul, hogy a nyári ekcéma krónikus anyagcserezavarokkal és/vagy napallergiával (fényérzékenységgel) is társul, illetve olyan helyzetek is vannak, amikor több bőrfolyamat egyszerre zajlik – ezért különösen fontos a pontos elkülönítés.

A nyári ekcéma tünetei

A nyári ekcéma jellegzetessége, hogy a ló nem „csak vakarózik”, hanem gyakran intenzíven dörzsöli a testét fákhoz, oszlopokhoz, kerítéshez, tárgyakhoz – sokszor addig, amíg a szőr és a bőr felszíne is sérül. A bőr alatt megjelenhetnek kis, gombostűfejnyi csomócskák (kb. 3 mm átmérő), amelyek többféle elnevezéssel szerepelnek a szakirodalomban.

A „sweet itch” elnevezés onnan ered, hogy a ló, amikor csak lehetősége van rá, „jólesően” és szinte megállíthatatlanul dörzsöli az érintett területeket – egészen addig, amíg a szőrt és akár a bőrt is teljesen le nem dörzsöli.

Gyakori tünetek:

• szőrhullás, kopasz foltok

• gyulladás és fájdalom

• duzzanat

• intenzív viszketésérzet

• vakarózás miatt kialakuló nyílt sebek (vérezhetnek, nedvezhetnek)

• hiperkeratózis (a bőr megvastagszik)

• másodlagos fertőzések (pl. gombás, bakteriális) a kivakart sebeken

• pigmentáció változása (a bőr elszíneződhet, gyakran sötétebb lesz)

Hol jelenik meg leggyakrabban?

A hastól a hátig, a fülektől a farokig bárhol kialakulhat, de tipikusan az üstök, a sörényél, a martájék és a faroktő érintett. A sörény és a farok érintett része teljesen kopasszá, sebessé válhat. A lovak által felzavart rovarok szívesen megülnek a combok közötti részen és a has alján, így ezeken a területeken is megjelenhetnek a tünetek. Az elhúzódó szőrváltás, a bakteriális vagy gombás bőrbetegségek, a lassú sebgyógyulásra való hajlam és az érzékeny bőrtípus sajnos súlyosbíthatja a képet.

Szövődmények

A kivakart, sérült, véres és nedvedző területek később könnyen felülfertőződhetnek (bakteriálisan és/vagy gombákkal), és akár gennyes sebek is kialakulhatnak. Ilyenkor a probléma már nem csak az allergiás viszketésről szól, hanem a fertőzések kontrolljáról és a sebgyógyulás támogatásáról is – ami gyakran sokkal hosszabb folyamat.

Mikor alakul ki nagy eséllyel?

A nyári ekcéma nagy eséllyel az alábbi tényezők jelenlétekor alakul:

• feltehetően öröklött allergiás reakció a rovar nyálára

• egyedi túlérzékenység (hiperszenzitivitás) - erre bővebben is kitérünk

• maga a rovarcsípés

Ez a „klasszik állatorvosi” alap, amihez a gyakorlatban még hozzáadódhatnak azok a tényezők, amelyek a bőrbarriert és az immunrendszer „reakcióküszöbét” is befolyásolják.

Diagnózis és állatorvosi kezelés

Az állatorvosi kezelés alapja a megfelelő diagnózis. Elsősorban a klinikai tünetek alapján történik, másodsorban bőrbiopszia vagy allergiateszt segíthet a pontosításban. Fontos a fényérzékenység vagy egyéb, a bőrt érintő betegség (pl. parazitafertőzés) kizárása, mert a kezelési logika eltérhet.

Gyógyszeres kezelés

Az állatorvos a kezelés során alkalmazhat:

• gyulladáscsökkentőket és antihisztaminokat,

• kortikoszteroidokat (gyorsan enyhíthetik a viszketést és gyulladást, de hosszú távú használatuk mellékhatásokkal járhat),

• szükség esetén antibiotikumot a másodlagos bakteriális fertőzések miatt.

Az antihisztaminok csökkentik az allergiás reakciókat és a viszketést. A kalcium viszont nem segít az allergia mérséklésében.

Lokális (helyi) kezelés

• gyulladáscsökkentő és viszketéscsillapító krémekkel/kenőcsökkel a komfortérzet javítható,

• antibiotikumos kenőcsökkel a másodlagos bakteriális fertőzések ellen lehet fellépni.

A tüneti kezelés gyakran szükséges, de hosszabb távon önmagában nem végleges megoldás, ezért törekedni kell a kiváltó okok csökkentésére.

Immunterápia (ASIT)

Az állatorvos javasolhat allergén specifikus immunterápiát (ASIT), ahol az allergént fokozatosan növekvő mennyiségben adják, hogy az immunrendszer kevésbé reagáljon hevesen. Egyes lovak nagyon jól reagálnak, de nem minden esetben ad eredményt.

Nyári ekcémára hajlamosító tényezők 1.: Rovarok jelenléte

Lovaknál számos külső, röpképes parazita és vektor okozhat problémát. Nemcsak közvetlenül kellemetlenek, hanem allergiát válthatnak ki és különböző betegségeket terjeszthetnek is. A nyári ekcéma szempontjából rendkívüli jelentősége van az allergén rovarnyál kiiktatásának – azaz annak, hogy a rovar ne jusson el a lóhoz.

Védekezési lehetőségek:

• Rovarriasztók: permetrin alapú és egyéb szintetikus riasztók; citronella- és eukaliptuszolaj-tartalmú készítmények; egyéb illóolajok; elektromos riasztókészülékek

• Védőfelszerelések: rovarhálók és takarók (előnyös a böglyök látását megzavaró zebracsíkos mintázat); fejhálók és fülvédők; rovarhálók ajtókra/ablakokra; ventilátorok

• Környezetkezelés: vízgyűjtők kezelése (vödrök, kádak, pocsolyák); istállók szellőztetése és tisztán tartása; trágyakezelés; erjedő anyagok/gyümölcsmaradékok; szemét gyakori eltávolítása

• Csapdák: bögölycsapdák; ragasztós, mechanikus, ecetes és gyümölcsalapú csapdák

• Biológiai védekezés: természetes ragadozók segítése (pl. Bacillus thuringiensis israelensis – Bti; parazita darazsak; denevérek; madárházak; békák)

• Kémiai védekezés: istállók körüli és legelő-permetezés; lárvairtók vízgyűjtőkben; rovarirtó permetek/aeroszolok

• Tartásmódbeli változtatások: kaszálás (magas aljnövényzetben elbújnak); legeltetés időzítése kevésbé aktív rovaridőszakokra; etetőhely-higiénia; árnyék biztosítása napközben

Nyári ekcémára hajlamosító tényezők 2.:  Anyagcserezavarok és májterhelés (barrier gyengülés)

A bőrbarrier épsége egyfajta biztosíték arra, hogy a ló bőre és szőrzete védelmi falként ellenálljon a környezeti hatásoknak (UV, hideg-meleg, nedvesség-szárazság, kórokozók, paraziták, sérülések). Ha a védelem gyengül, a külső hatások könnyebben kárt okoznak.

Az ellenállóképesség egyik kulcsa a megfelelő anyagcsere: az erős hámszövethez fehérjék, zsírok, pigmentek, vitaminok és ásványi anyagok szükségesek. A máj központi szerepet tölt be ezek anyagcseréjében, ezért májfunkciócsökkenés esetén olyan anyagforgalmi zavarok alakulhatnak ki, amelyek a bőr épségére és ellenálló képességére is hatnak.

Megoldás: rendszeres májvédelem és anyagcsere-támogatás; alapvető a megfelelő takarmányozás és a gyógynövények kúraszerű etetése májvédő, illetve salaktalanító (kivezető, méregtelenítő) céllal.

Az anyagcserével is összefüggő, bőrrel és szőrzettel kapcsolatos jelek

• fénytelen szőrzet

• a végükön meghajló szőrszálak

• elégtelen vagy lassú szőrváltás

• gyenge minőségű téli bunda

• kóros szőrhullás

• korpás, sprőd, zsíros bunda

• viszketési és allergiás hajlam

• hajlam sömörre, ekcémára

• szemölcs, szarkoid megjelenése

• gombás betegségek

• lassú/nehézkes sebgyógyulás

• túlnőtt fedőszőrök a téli bundában

• függőleges csíkok a szőrzetben, a ló oldalán (zsírréteg felhalmozódása okozta fénytörés)

• sörény és farok hosszú szőreinek kihullása, ritkulása

• hosszú szőrök végeinek töredezése

• fekete sörény végének megbarnulása (nem a nap szívja ki)

• melanin többlet vagy -hiány: fehér vagy fekete foltok, szőrszálak megjelenése a testen (pl. tallérfolt, békafolt, olajfolt)

• általános bőrérzékenység samponokkal és rovarokkal szemben (a bőrbarrier meggyengülése miatt)

A fenti állapotok esetén mindig javasolt a májműködésre, a májregenerációra és az anyagcserére jótékonyan ható gyógynövényekkel kiegészíteni az étrendet.

Nyári ekcémára hajlamosító tényezők 3.: Külső, belső allergének

Az allergia az immunrendszer áthangolódása: az egyébként ártalmatlan tényezők túlfokozott immunreakciót válthatnak ki. Ennek során gyulladáskeltő anyagok kerülnek a vérbe, amelyek fokozhatják a rovarcsípés miatt kialakult helyi gyulladást is. Mivel a környezeti allergének hatása összegződik, más, nem közvetlenül a bőrt érő allergének is közvetve súlyosbíthatják a bőrben zajló folyamatokat.

Megoldás: csökkentsd a környezeti (szájon át, bőrön át, légutakon át bejutó) allergének hatását; kerüld a gyulladáskeltő takarmányozási szokásokat (pl. kukorica, cukrok magas aránya müzlikben, esetenként fehérjetúletetés, avas zsírok/olajok, penész); és csökkentsd az allergiát súlyosbító stresszt.

Nyári ekcémára hajlamosító tényezők 4.: Fényérzékenység

A napfény, a bőrrel közvetlenül érintkezve biokémiai elváltozásokat okoz, ha a bőr előzőleg túlérzékennyé vált a fény ultraibolya-sugárzására. Bár a fényérzékenység oka és tünetei eltérnek a nyári ekcéma tüneteitől (részben máshol helyezkednek a fénynek és máshol a rovaroknak kitett helyek), a kettő között lehet összefüggés: a fényre érzékennyé vált bőr kevésbé ellenálló a rovarcsípéssel szemben és fordítva. Továbbá mindkét esetben szerepet játszhat a bőrbarrier gyengülésében a májfunkciók csökkenése.
 

A fényérzékenység - avagy hogyan teszi tönkre a rossz minőségű széna és a lucerna a lovad bőrét 

Elsődleges fényérzékenység

A mérgezést a legelő vagy a széna fotodinámiás hatóanyagot tartalmazó növénye, illetve némelyik gyógyszer okozza. A növény vagy a gyógyszer hatóanyagai a vérkeringéssel a bőrbe jutnak, ahol a napfény ultraviola sugaraival reakcióba lépve, napégést, bőrgyulladást okoznak a pigmenthiányos (fehér), vagy kevés szőrrel fedett testrészeken. Májkárosodás nem jellemző, a hatóanyag átalakulás nélkül, eredeti formájában szívódik fel, ritkán okoz súlyos betegséget, de fájdalommal jár.

Növényeken kívül kiválthatják bizonyos gyógyszerek, féreghajtók, antibiotikumok. Elsődleges toxikus fényérzékenységet kiváltó növények: vadmurok (Daucus carota), orbáncfű (Hypericum perforatum, hipericin), medvetalp (Heracleum montegazzianum, furokumarinok), hajdina vagy pohánka (Fagopyrum esculentum, fagopirin), száraz lucerna (Medicago sativa, feoforbidA). A fényérzékenyítő gyógynövényeket részletesen megismerheted a Gyógynövények lovaknak, kutyáknak és macskáknak című könyvből.

Másodlagos fényérzékenység

Egy klorofill-származék, a filloeritrin révén alakul ki, ami egy már fennálló májkárosodás vagy májfunkciózavar következtében fejt ki káros hatást. A filloeritrin a klorofillból az állatok gyomrában képződik, majd felszívódik a véráramba. Normál esetben a májsejtekben részben átalakul majd kiválasztódik az epével. Csökkent májfunkciók esetén azonban, vagy abban az esetben, ha elégtelen az epetermelés, a filloeritrin felhalmozódik a májban, a vérben és a bőrben.

A betegséget valójában az okozza, hogy a filloeritrin a bőrben a napfény hatására energiát köt meg, ennek hatására reaktív vegyületek keletkeznek, amelyek gyulladást és szövetelhalást okoznak. Abban az esetben, ha májkárosodás is fennáll, súlyos esetben megjelenhetnek az idegrendszeri és metabolikus zavarok, amelyek akár elhullást is okoznak. Lovaknál leggyakrabban ez a típusú fényérzékenység alakul ki, azonban nem mindig súlyos formában.

A májkárosodás leggyakoribb oka a legelőn vagy a szénából olyan májkárosító növények felvétele, amelyek pirrolizidin méreganyagot tartalmaznak. A tünetek erőssége az elfogyasztott mérgező hatóanyag mennyiségétől, a napfény erősségétől, a bőr kitettségétől, a bőrbarrier ellenállóképeségététől és a máj állapotától függ. Ha a ló a legelőn huzamosabb ideje fogyaszt többé-kevésbé mérgező növényeket, továbbá májkárosító hatású mikotoxinokat (penészgombák által termelt toxikus anyagokat) vagy az állat tartós gyógyszeres kezelésre szorult, akkor a máj meggyengül és súlyosabb tünetek alakulnak ki. A májterhelő vegyületek kis adagú, hosszú ideig tartó felvétele (ilyen fordul elő például az átlagos minőségű széna etetése során) nem okoznak súlyos panaszokat, de idővel a májfunkciók csökkenését, és ezzel – többek között – a bőrbarrier gyengülését okozzák. Mindez begyűrűzhet a fényre vagy a rovarnyálra mutatott fokozott érzékenységben.

Másodlagos toxikus fényérzékenységet kiváltó növények: csillagpázsit vagy bermuda-fű (Cynodon dactylon), köles (Panicum miliaceum), királydinnye (Tribulus terrestris), vöröshere (Trifolium pratense), repce (Brassica napus), aggófüvek (Senecio sp.), ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale), terjőke kígyószisz (Echium plantagineum), sziki kender (Crotalaria juncea), sétányrózsa (Lantana camara).

Megoldás: minden esetben alapvetően fontos a megelőzés, amelynek egyik pillére a jó minőségű széna és legelő biztosítása, valamint az anyagcsere és a máj támogatása. Rendszeres májregeneráló gyógynövényes kúrák enyhítik a tüneteket vagy megakadályozzák azok kialakulását. Természetesen, ha a májat károsító terhelés nem szűnik meg, akkor a fitoterápia sem jelent kielégítő megoldást (hullámvölgyek, állapotromlások várhatók vagy a tünetek nem szűnnek meg teljesen).

Fényérzékenységre utaló tünetek

A tünetek különösen a napfénynek kitett bőrfelületeken jelentkeznek, elsősorban a pigmenthiányos vagy világos szőrrel borított részeken (fehér jegyek, fakó szín, fehér foltok).

Gyakran érintett testtájak:

• fülek

• homlok

• orr, pofa

• lábvégek

• pártaszél

• pigmenthiányos (fehér) testrészek

Fényérzékenységre jellemző bőrtünetek:

• bőrpír

• gyulladás és fájdalom

• duzzanat

• viszketés

• folyadékkal telt hólyagok, később nyílt sebek

• hiperkeratózis (a bőr megvastagszik, hámlást és pikkelyesedést okozhat)

• kérgek és varasodás (hólyagok felszakadása után keletkező sebek)

• pigmentáció változása (a bőr elszíneződhet, gyakran sötétebb lesz)

Fényérzékenység kezelése

Ha már kialakultak a fényérzékenység tünetei, akkor a teendők:

• a bőrgyulladás és bőrelhalás kezelése gyulladáscsökkentőkkel, kenőccsel

• adott esetben kötés felhelyezése a sebekre

• a másodlagos fertőzés miatt antibiotikum terápia

• súlyos esetben elektrolitpótlás

• májvédő anyagok etetése (pl. máriatövis mag vagy annak kivonata)

• a közvetlen napfény kerülése (árnyék, istálló, éjjeli legelés, naptej, esetleg takaró)

A menedzsmentben fontos a legelő és a széna tüzetes felülvizsgálata (fényérzékenyítő növények), a herefélék etetésének felfüggesztése, fehérje tartalmú takarmány felülvizsgálata. A szükséges mennyiségű fehérjét csak a legjobban hasznosuló takarmányokkal érdemes biztosítani és célszerű kerülni a fehérje túletetést. A teljes fehérjemegvonás ugyanakkor hátráltatja a sebgyógyulást.

Kiegészítő takarmányok az érzékeny bőr megerősítésére

• Antioxidánsok: C- és E-vitamin, szelén

• D-vitamin: antioxidáns, gyulladásgátló

• Cink: immunműködés, gyulladáscsökkentés, barrier-támogatás

• Omega-3 zsírsavak: gyulladáscsökkentő (halolaj, lenolaj, chia mag)

• Biotin: bőr és szőrzet támogatása

• Probiotikumok és prebiotikumok: bélflóra → immunrendszer → allergiás reakciók

• MSM (metil-szulfonil-metán): gyulladáscsökkentő, regeneráló támogatás

Kenőcsök és illóolajok az érzékeny bőrre

Számtalan olaj és kenőcs áll rendelkezésre a külsőleges kezelésre, nyílt sebre azonban csak az állatorvos által javasolt készítmény tehető. Fontos a felülfertőződés megakadályozása és ha lehet, a viszketés csökkentése. A teafaolaj vízzel és némi almaecettel hígítva enyhülést hozhat, ha naponta 2-3-szor átkenik vele a lovat a fülétől a farkáig.

Nyári ekcémára sokaknak bevált az alábbi keverék: 10 csepp levendula-, 10 csepp teafa-, 5 csepp római kamilla, 5 csepp német kamilla vagy cickafarkfű és 5 csepp fokhagyma olaj, 100 ml Aloe vera zseléhez hozzákeverve. Maximum 3 hétig, naponta 2-3-szor alkalmazható a kivakart, gyulladt részeken. Gyulladáscsökkentő és fertőzést gátló hatású. Emellé feltétlenül szükséges a gyógynövényes támogatás belülről, amely a tüneti kezelést kiegészíti!

Napégésre ajánlott és bevált külsőleg az orbáncfű piros olaja, az Aloe vera gél vagy a zöld propoliszkenőcs. Az orbáncfű nagyon nagy dózisban (a terápiás adag több tízszerese) belsőleg fényérzékenyítő, azonban olajának ilyen hatása vitatott, alkalmazása a gyakorlatban nem jellemző. Mivel a már napégette bőrre javasolják az orbáncfű olajat, így gyakorlati szempontból nincs jelentősége, hogy az olaj fényérzékenyítő-e, hiszen az állatot mindenképpen árnyékban kell tartani a gyógyulásig.

Számos illóolaj nemcsak fokozza a bőrtüneteket, de önmagában is fényérzékenyítő hatású (pl. bergamot, rovarriasztásra gyakran javasolt geránium), és minden illóolajra igaz (kivéve levendula, cickafark), hogy hígítás nélkül alkalmazva az égési sérülésekhez hasonló gyulladást, allergiás reakciókat idéz elő a bőrön.

Nyári ekcéma hatékony és sikeres kezelése gyógynövényekkel

A nyári ekcéma kezelésée során az alábbi fitoterápiás célokra törekszünk:

• az emésztőnedvek termelődésének fokozása révén pozitívan befolyásoljuk az állat folyadékháztartását, segítjük a táplálóanyagok felszívódását, ezzel megerősítve a bőr ellenálló képességét, barrierfunkcióját (pl. fehér üröm, benedekfű, cickafark)

• a bőrben zajló, szabadgyökök okozta gyulladásos folyamatokat enyhíti (pl. kamilla, cickafark, körömvirág, hársfavirág)

• a hisztaminfelszabadulás okozta viszketést enyhíti, ingercsökkentő (pl. kamilla, hársfavirág, árvácska)

• májvédő, ezzel csökkentheti a toxikus fényérzékenység kialakulásának esélyét, segíti a méreganyagok kiürülését is (pl. máriatövis, kurkuma)

• vízhajtó hatása miatt gyorsítja a vesén át kiválasztódó méreganyagok távozását (pl. csalán, gyermekláncfű)

• antioxidáns, sejtvédő, szabadgyökfogó hatású (pl. csalán, édesgyökér, kurkuma, máriatövis)

• az állat komfortérzete szempontjából a nyugtató hatás is cél lehet (pl. komló, macskagyökér, kamilla, citromfű)

• egyéb barrierek védelme a környezeti hatások összegződésének elkerülésére (pl. ziliz, édesgyökér, lenmag)

A gyakorlatban sokszor az a döntő, hogy a ló mennyire „tud megmaradni stabilnak” a szezonon belül. Ebben sok lótartónak bevált kiegészítő támogatás a FitoCavallo SOME gyógynövénykeverék: egy olyan, lovak számára készült állatgyógyászati gyógyhatású termék, amelyet rovar- és bolhanyál allergia, nyári ekcéma, valamint a májfunkció-csökkenéshez társuló fényérzékenység, bőrallergia és bőrgyulladás kiegészítő kezelésére alkalmaznak.

A nyári ekcéma több, különböző bőrelváltozás gyűjtőneve, és megjelenése ma már nem kizárólag a „meleg időszakhoz” köthető. Ilyen esetekben a gyógynövényes megközelítés lényege, hogy a háttérben meghúzódó anyagcsere-terhelést célozza: sok esetben már ez is elég lehet a tünetek enyhüléséhez, sőt, a kiváltó okok kontrollja mellett akár a teljes megszűnéséhez.

A SOME-ban található hatóanyagok fitoterápiás logikája több irányt támogat egyszerre: a szervezet kivezető folyamatait, a folyadék- és hőháztartás egyensúlyát, a bőrbarrier stabilitását, a viszketés csillapítását, valamint a máj és kiválasztó szervek tehermentesítését. Ilyenkor különösen indokolt lehet a gyulladáscsökkentő hársfavirág, az anyagcsere-fokozó csalánlevél, valamint a vese- és májműködést serkentő gyermekláncfű.

ÖSSZETEVŐK: orvosi zilizgyökér, cickafarkfű virágos hajtás, komlóvirágzat, máriatövistermés, édesgyökér tarack és gyökér, borsmentalevél, benedekfű virágos hajtás, gyermekláncfűgyökér, körömvirág virágzat, kamillavirágzat, csalánlevél, hársfavirág, fűzfakéreg.

A SOME így támogatja a lovak egészségét:

• az emésztőnedvek fokozása révén pozitívan befolyásolja az állat folyadékháztartását, ezzel megerősíti a bőr ellenálló képességét, barrierfunkcióját

• a bőrben zajló, szabadgyökök okozta gyulladásos folyamatokat enyhíti

• a hisztaminfelszabadulás okozta viszketést enyhíti

• fokozza a bőr szöveteinek oxigén- és tápanyagellátását

• májvédő, segíti a méreganyagok kiürülését

• májtámogató hatása miatt csökkentheti a toxikus fényérzékenység kialakulásának esélyét

• vízhajtó hatása miatt gyorsítja a vesén át kiválasztódó anyagok távozását

• antioxidáns, sejtvédő, szabadgyökfogó hatású

• csökkenti az allergiahajlamot (pl. rovarnyálallergia esetén)

A SOME keverék jól kombinálható erősebb májvédő (HEPA), bélflórát támogató (NOSPAS), gyulladások ellen ható (ASPRINT), valamint a szteroidkezelés hatását elnyújtó (HELPER) gyógynövény-keverékekkel, amennyiben azt az állatorvos szükségesnek ítéli.

Nyári ekcéma, rovarnyálallergia ellen javasolt gyógyhatású termékek:

• megelőzésre hajlam esetén: BLOF és HEPA kombinációja (előfordul, hogy BLOF helyett NOSPAS javasolt)

• kezelésre enyhe esetben: SOME és HEPA kombinációja

• kezelésre súlyos esetben: SOME, HEPA és ASPRINT kombinációja

• átmeneti intenzív állapotromlás esetén a fentiek mellé: HELPER (5–10 napra)

• gyógyulás esetén állapotfenntartásra a szezonban: BLOF és HEPA kombinációja

Termékkombinációnál minden terméket teljes adagban etetünk.

Javasolt etetési idő:

• HELPER kizárólag rövid kúrában: 5–10 napig

• SOME és ASPRINT: 3–6 hónapig vagy a tünetek megszűnéséig

• BLOF, NOSPAS és HEPA: folyamatosan vagy kúraszerűen

A SOME-D doppingmentes változata a terméknek.