Termékek Menü
Hungarian hu
English en
German de

FitoCavallo TOXIL

Általános méregtelenítés tavaszi-őszi „vértisztító” kúra Katt rá a felnagyításhoz
Ár:
5.500 Ft
Cikkszám: FC002
Elérhetőség: Raktáron
Átlagos értékelés: 5 / 5 csillag!

A méregtelenítés nem egyenlő a májvédelemmel, sem a detoxifikációval (mérgezéseket követő állatorvosi feladat). Célja az idővel felhalmozódott sejtkárosító anyagok kiürülésének meggyorsítása. Alapja a máj, a vesék és a belek munkájának segítése, melyek a szervezet számára nemkívánatossá vált anyagokat a külvilágba juttatják.

Az aranyvessző vízhajtó, a szurokfű az emésztésre hat, míg a fokhagyma a vérkeringés és az anyagcsere élénkítésével segíti a tisztulási folyamatokat.  A TOXIL recept e három fő összetevő mellett további fontos gyógynövényeket is tartalmaz.

A népi gyógyászatban használt növényeket évezredek óta alkalmazzák az alábbi tünetek enyhítésében: étvágytalanság, zsíros szőrzet, erős szájszag, evés utáni teltségérzet, puffadtság, jobb bordaív alatti fájdalom, májbetegségek, epetermelési és -elválasztási zavarok, ingerlékenység, energiahiány, fejfájás, látási zavarok, mérgek felhalmozódása a szervezetben.

Hasznos tudnivalók

Penészes takarmány - a mindennapok kihívása

Sokan igazán lelkiismeretes módon takarmányozzák lovaikat, mindent megtesznek, hogy saját vagy bértartóik lovai a legjobb szénát, abraktakarmányt fogyasszák. Odafigyelnek, hogy a feletetett széna ne legyen penészes. 

Ennek ellenére gyakorlatilag a lovak napi szinten esznek gombák által előállított mérgeket a látszólag „jó minőségű” takarmányból is, különösen, ha egy-egy nedvesebb évjárat után takarították azt be.

Penészes a takarmány, szokták mondani, de mit is jelent ez pontosan? 

A penész a penészgombákra utal, melyekből több ezret is ismerünk. Életmódjuk és megjelenésük miatt sorolják őket egy csoportba (penészgombák), de amúgy sokfélék. A penész a gombafonalak bolyhos-szürkés-zöldes szövedéke, és jól látszik egy idő után. Azonban a gombák anyagcsere-termékei (mint nekünk embereknek pl. a széklet, pisi,) nem látható, de erősen mérgező vegyületekből állnak.

A penész általában egy jól kontrollálható dolognak tűnik, hiszen a szürkés por jelenléte viszonylag jól észrevehető (látható, szagolható). A penészgombák azonban másképp is, nem csak a belégzés útján, hanem a máj és a vese tönkretételével is képesek károsítani a szervezetet, méghozzá egy darabig szinte észrevétlenül: nem feltűnően a takarmányhoz köthető tüneteket okozva.

Az ún. mikotoxinok (miko=gomba; toxin=méreg) a talajban és az élő növényen előforduló penészgombák mérgező másodlagos anyagcseretermékei (pl. deoxinivalenol (DON), fumonisin B1, T-2 toxin, zearalenon, ochratoxin, aflatoxin B1 vegyületek). 

Gyakorlatilag szinte mindenhol jelen vannak (a növényi vegetáció ideje alatt, majd a betakarításkor és azt követően is), így a földeken termesztett takarmánynövényekkel bekerülnek a lovak napi „étrendjébe”. Nem mindegy, milyen mértékű a takarmányok mikotoxin szennyezettsége, és milyen állatfaj, milyen kondícióban fogyasztja. Az Európai Unió állatfajonként eltérő határértékeket állapított meg, melyek alatt elvileg nem okoznak kárt (kivéve a felhalmozódással járó toxinok, melyek hosszú évek alatt károsítanak).

A gabona magvak mikotoxin szennyezettsége jelentős mértékben függ a növényfajtától, a klimatikus viszonyoktól (az esős, nedves időjárás kedvez a gombák szaporodásának a szántóföldön, a még lábon álló növényen), az alkalmazott agrotechnikától, különösen a termesztett fajta ellenálló képességétől és a növényvédelemtől.

A lelkiismeretes takarmány-előállítók igyekeznek csökkenteni a mikotoxinokat (megfelelő szárítással, szemes, de főleg erjesztett takarmánynál penészgombák szaporodását gátló propionsav adagolással; tápoknál mintavétellel, laborvizsgálattal, és a megengedett határérték alatt csírát tartalmazó alapanyagok felhasználásával).

A lovak nagy része hazai viszonyok között zömmel tömegtakarmányt (széna) fogyaszt, és csak viszonylag kevés abrakot, az erjesztett takarmány pedig alig jellemző (ellentétben a német gyakorlattal). Azonban a széna és a szalma is bőven lehet fertőzött penészgombákkal.

A szalma esetében ez egyrészt azért probléma, mert alomként használva, külsőleg a légutakra fejt ki allergén hatást, másrészt a szép megjelenésű szalma, tele magokkal igazán ínycsiklandó lehet a lovaknak, amit felesznek maguk alól.  A szinte festményre illő megjelenésű, sárga, hosszú, ropogós szárú szalma akár szennyezettebb lehet mikotoxinnal, mint a halvány, töredezett szalma – ezt csakis laborvizsgálat alapján lehet megítélni ezt. 

Szemrevételezés alapján nem minden esetben derül ki, hogy penészgombák telepedtek meg a szénán/szalmán, javasolt tehát a szénából mintát venni, és egy laborvizsgálatot kérni, ha az istálló lóállományában tapasztalható problémák miatt felmerül a gyanú.

Mondani sem kell, hogy a már szemmel is látható penészes szénát feletető lovas vagy bértartó igen költséges állatorvosi vizsgálatokat és gyógyszeres kezelést vesz a nyakába, ha a takarmányon akar spórolni.

A ló elé tett koncentrált tápok, szemes és tömegtakarmányok (de még a legelőn evett zöld fű is!) mikotoxin tartalma a vékonybélben, zsíroldékony jellege miatt viszonylag könnyen felszívódik. A bélcsatornából felszívódott mikotoxinok károsítják a lovak máját, a vesét, az izomszövetet, az egész emésztőtraktust, az idegrendszert, de okozhatnak szaporodással kapcsolatos zavarokat, esetenként akár halált. Termékenységnövelő gyógynövénykeverék mellé ezért mindig szoktunk májvédő herbákat is tenni, és a gyakorlat igazolja, hogy ezzel valóban megugrik a vemhesülési arány.

A penészgomba mérgek enyhébb változatban allergiás tüneteket okozhatnak: légúti allergia (IAD, RAO; nehezített légzés, kehesség), vagy bőrallergia (gyulladás, viszketés, ekcémás elváltozások) formájában. Ezekben az esetekben a gyógynövények sokat segíthetnek a méregtelenítéssel és a tünetek enyhítésével.

A mikotoxinok okozta súlyos elváltozások lovaknál

Egy bölcs kínai mondás szerint: ismerd meg ellenséged, mielőtt háborúba mész (vagy valami hasonló). Sokan nem igazán értik - de most ezen változtathatunk -, hogy maga a gomba az nem a mikotoxin! A gomba a gyár, a toxin az előállított termék.

A gomba az az élőlény, ami termeli a mérgező vegyi anyagokat. Ráadásul több fajhoz tartoznak ezek a kis méreggyárak, és ebben a cikkben be is mutatjuk a lovakra legveszélyesebbeket. Sőt, az is kiderül, hogy a gombák nem direkt mérgezik a lovainkat, hanem ez náluk csak "mellékes" dolog.

A mikotoxinok, azaz gombamérgek által okozott súlyosabb elváltozások lovakban az alábbiak:

  • aflatoxinok (túlnyomórészt kukoricában, szójalisztben, lucerna pelletben): ataxia (koordinációs zavar), remegés, láz, étvágytalanság, fogyás, sárgaság (besárgul a szem vagy a bőr), vérzések, véres széklet, barna vizelet, elhullás
  • ochratoxinok (főleg a kukorica, búza, zab, rozs, árpa, széna/szalma, fű tartalmazza): vesekárosodás
  • deoxynivalenol (DON) és a T-2 toxin (főleg kukorica, búza, zab, rozs, árpa): csökkentett takarmányfelvétel, fogyás tréningben lévő lovaknál, májkárosodás, csökkent immunitás
  • fumonizinek (főleg kukorica, búza, zab, rozs, árpa): nagyon mérgező a lovakra; lovak leukoencephalomalacia-ja (penészes kukorica okozta mérgezés), depresszió, abnormális viselkedés, fejrázás, ataxia, tántorgás, kábultság, patairhagyulladás, rohamok és halál; a túlélőkben visszamarad bizonyos fokú maradandó idegrendszeri rendellenesség
  • zearalenon (főleg a kukorica, búza, zab, rozs, árpa, széna/szalma, fű): hüvelyi süllyedés, abortusz, méh- és belső vérzés, hím nemi szervek megereszkedése
  • ergot alkaloidok (főleg a búza, zab, rozs, árpa, széna / szalma, fű): hosszabb vemhesség idő, tej elapadása (nincs tejtermelés), magzatkárosítás, halott csikók

Milyen tüneteket okoznak leggyakrabban a mikotoxinok lovaknál?

Az egyes mikotoxinok által előidézett tünetek változóak, nem minden esetben állapítható meg egyértelműen, hogy mi okozta.  A gyakorlatban ráadásul az az általános, hogy több mikotoxin egyidejűleg van jelen, és az általuk okozott káros hatások felismerése és beazonosítása gyakran nem könnyű. A kevert mikotoxikózis erőteljesebb hatású, mint ha csak egy toxin van jelen. Többnyire csak sokadik körösen merül fel, amikor a ló bágyadt, kedvtelen a viselkedése, csökken a teherbíró képessége és munkakedve, hogy mindezen tünetek mögött a gombák mérgei állnak.

Amikor étvágytalan egy ló, esetleg sántaságot mutat, viselkedési zavarai vannak (hiperaktivitás, depresszió leggyakrabban), nehezített légzést vagy bőrallergiát mutat, akkor fontos, hogy az állatorvos a takarmány mikotoxin szennyezettségére gyanakodjon, és ha lehetőség van rá, bevizsgáltassák laborban. Egy állományban a gyengébb immunrendszerű lovak fognak először tüneteket mutatni, de attól még a többi lóra nézve is káros a penész. Lényeges, hogy a mintavételnél a takarmány minden részéből vegyenek mintát (ezt jelenti a reprezentatív mintavétel).

A Fusarium gombák által termelt T-2 és DON toxinok igen gyakoriak hazánkban (szemes és tömegtakarmányban egyaránt), főleg az immunrendszer gyengítésével okoznak kárt. Időnként okozhatnak étvágytalanságot, de a fentiek egyike sem olyan tünet, aminél rögtön a mikotoxinok jutnának a lótartó vagy az állatorvos eszébe – általában. A zearalenon (vagy F-2 toxin) hormonális zavarokat okozhat. A Penicillium fajok által termelt ochratoxinok vesekárosítók. Az importált takarmányokkal az Aspergillus fajok által termelt ochratoxin kerülhet be, mely főleg májkárosító hatásáról ismert.

Mit lehet tenni a penész ellen, hogyan csökkentheted lovadnál a károsító hatást?

Ha valóban szinte minden takarmányban jelen vannak ezek a mérgek, akkor felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni ellenük, hogyan csökkenthető károsító hatásuk?

Alapvetően a legjobb termesztési-betakarítási- feldolgozási-tárolási technológia mellett is marad valamennyi belőlük a takarmányban. A megfelelő talajmunkákkal lecsökkenthető a szántóföldben élő mikroorganizmusok száma – kérdés, hogy a hasznos élőlényekből mennyi marad a mély talajforgatás esetén.

Nemesítettek már Fusarium-rezisztens (ellenálló) fajtákat is, de ezek tápanyagtartalma is lecsökkent. Valljuk be, ma Magyarországon ritka az a lovarda vagy lovas, aki pontosan tudja, hogy honnan származik a szénája, és hogy pontosan mi van benne.

A korábbi betakarítási időpont lecsökkenti a gombák szaporodási idejét, így a mikotoxin-koncentrációt. Mivel a Fusarium spórák a talajban élnek, a nagyobb vágási magasság megelőzi, hogy a széna talajjal szennyeződjön. Ezért sáros, földes takarmányt (akár szemes, akár szálas) eleve ne engedjünk a ló elé tenni! 

A betakarítás utáni szárítás gyorsaságán és a tárolási körülményeken is sok múlik. A magokat 13% alatti nedvességtartalom alatt célszerű tárolni. Ez nedves időjárás esetén egy átlagos lovardában, ahol nem jól szellőző helyen van a „zabos”, sajnos megemelkedhet, főleg, ha a földhöz közel, netán a földes talajon tárolják a takarmányt. Ilyenkor penészgombák szaporodását gátló adalékok használata jöhet szóba. 

Egy célzott laborvizsgálattal kiderülhet (ha jó volt a mintavétel), hogy a lovaknak szánt takarmány mennyi mikotoxint tartalmaz, és szükség esetén így az lecserélhető megfelelőbb minőségűre.  Ugyanakkor a vizsgálatok költsége miatt valószínűleg járhatóbb út a legtöbb lovarda és lovas számára, ha vagy a takarmányt cserélgetik, váltogatják (ez amolyan orosz rulettnek hangzó megközelítés), vagy még inkább a lovakat tartják olyan állapotban, ahol méregtelenítő szerveik képesek megbirkózni egy átlagosan szennyezett takarmány toxinjaival. Hiszen a termesztők legnagyobb erőfeszítései ellenére is eljutnak a mikotoxinok a lóig, így a szervezetüknek kezdenie kell velük valamit.

Bizonyított tény, hogy a legyengült kondíciójú állományban hamarabb és súlyosabb tüneteket okoznak a mikotoxinok, mint egy erős ellenálló képességű, jó állapotban lévő méregtelenítő szervekkel (máj, vese, másodlagosan bél, tüdő, bőr) élő állományban. Nagyon fontos leszögezni, hogy a legyengült kondícióhoz nem csak a sovány, gyenge, beteges állatok tartoznak, hanem a másik véglet, t.i. a túlsúlyos, kikerekedett lovak is! Ha egy lovon zsírpárnák vannak, az már eleve azt jelzi, hogy a méregtelenítő szervek, különös tekintettel a májra, már nem képes megbirkózni a belső toxinokkal.

Amire még kevesen gondolnak, pedig igen fontos tényező: a felfokozott idegi és fizikai stressz legyengíti az immunrendszert. A látszólag izmos, erős teherbíró képességű ló egy darabig terhelhető anélkül, hogy észrevehető lenne a belül már elkezdődött, a szervezet kimerülésével járó gyengülés. nyírrothadásfarokrépa dörzsölés, viszketés, gombásodáshiperaktivitás fokozódása stresszreallergiás orrfolyás-köhögésszemkönnyezés már előre jelzik, hogy odabent „háború dúl”.

A nagy melasz- és cukortartalmú takarmányok különösen veszélyesek főleg amiatt, hiszen „megpörgetik” a lovat, csúcson járatják- egy darabig. Pont a csúcson járatott lovak vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, mert tartalékaik kimerülnek. Ráadásul az idegi stressz a májat, a gyomrot és a beleket is károsítja, gyengíti hosszú távon, és ezzel a méregtelenítés is akadozik. A cukor feleslegesen izgatja az idegrendszert (függőséget okoz), illetve olyan savköpenyt okoz a gyomorban, amely a fontos ásványi anyagokat (köztük a kalciumot) kivonja a ló szervezetéből, ez pedig számtalan betegséget elindít (köztük a megnövekedett allergiahajlamot).

Ha eközben még szteroidot, vagy nem-szteroid gyulladáscsökkentőt is kap a ló, akkor a gyomor –és bélnyálkahártya lassan gyulladásba kerül, hamar megjelenik a szivárgó bél szindróma. Az átengedővé vált bélfalon az allergén fehérjék, a baktériumok, és az amúgy is viszonylag könnyen átjutó gombatoxinok zavartalanul kerülnek át a vérbe, az agyba, vesébe, stb.

Ha a máj, a vesék és az egyéb méregtelenítő képletek nem képesek mindezeket hatástalanítani, akkor előbb-utóbb megjelenik a teljesítményromlás. Ezzel együtt a hasmenés (hol időszakos, hol krónikus, vízszerű bélnedv, stb.), az étvágytalanság, a levertség, kimerülés a munka felénél, később durvább tünetek, mint szembevörösödés, vizelési zavarok, bőrgyulladás, büdös lehelet, stb. Attól függően, hogy mikor derül ki egyértelműen a ló tulajdonosa számára, hogy pihenő, rehabilitáció, májregenerálás és méregtelenítés szükséges a lónak.

Megelőzésben a gyógynövények a méregtelenítő szervek munkáját tudják segíteni és a májregenerációban nélkülözhetetlenek. Azokat az állapotokat is kezelhetjük velük, ahol szükséges lenne szteroidok vagy nem-szteroid gyulladáscsökkentők (pl. phenyl-butazon) alkalmazása, természetesen csak akkor, ha nem szükséges az erősebb hatású beavatkozás. Kísérlettel bizonyított tény, hogy az emésztőnedvek elválasztását fokozó gyógynövények jó hatással vannak a lovak bélflójárára, ezzel a belek állapotára és az immunrendszerre! A kísérletben a NOSPAS „emésztésjavító” gyógynövény-keverékünk a penészes takarmány negatív hatását is ellensúlyozta.

Gyomor- és bélfekélynél, hasmenésnél, emésztőrendszeri gyulladásnál, epetermelési zavaroknál remekül használhatóak a gyógynövények. Izomlazító, fájdalomcsökkentő, vázrendszeri gyulladáscsökkentő hatásuk is jelentős. Patairha-gyulladásnál is jól beválhat egy célzott gyógynövény-kúra, ami – mivel most megelőzésről beszélünk- a krónikus vagy visszatérő patamelegedésnél fontos.

Mikotoxin gyanú esetén mit tegyél, és milyen praktikák segítenek mikotoxin-mérgezés esetén?

A penészgombákról szóló sorozat utolsó részében tippeket adunk, hogy milyen tünetek megléte esetén, mely gyógynövények keveréke segíti lovad felépülését. Illetve azt is összeszedtük neked, hogy mit tehetsz a takarmánnyal/tartással kapcsolatbanha mikotoxinmérgezést szenvedett lovad. Mindezt természetesen állatorvosod egyetértésével és irányítása mellett...

Néhány példa, amikor MEGELŐZŐ jelleggel érdemes a gyógynövényekhez nyúlni (ha állatorvosod nem ellenzi):

Természetesen egyéb tüneteket is okozhat a túl sok méreganyag a szervezetben, pl. ízületi gyulladásokat, szemvörösödést, bőrallergián kívül légúti allergiát, melyek ugyan jól kezelhetőek gyógynövényekkel, de a hatékony kezeléshez a kiváltó ok (jelen esetben a penészgomba mérgek) eliminálása hoz csak tartós javulást. Ha marad a penész, akkor akár a ló egész életén át folytatni kell a gyógynövényekkel a mérgek ellensúlyozására irányuló kúrát. Sajnos, még mindig kevés esetben gyanakodnak a fenti problémáknál a takarmányra a lovasok.

Ha már kiderült (pl. bélsárvizsgálatból, takarmány bevizsgálásából), hogy mikotoxin mérgezés áll fenn a lovaknál, akkor az alábbiak segíthetnek (csak és kizárólag állatorvosi kezelés mellett):

  • a normális bélflóra helyreállítása érdekében probiotikumok (legalább egy hónapig lónak való speciális készítményekkel, utána még 2-3 hónapig natúr, élőflórás joghurt 2x2-3 evőkanállal az abrakhoz)
  • májregenerálás, májsejtvédelem legalább fél éves kúra (máriatövismag segítségével, de mellé a magas zsírosolaj tartalom miatt kell adni epehajtó és emésztésjavító drogokat)
  • emésztőrendszeri gyulladások, fekélyek megszüntetése nyálkahártyavédő gyógynövényekkel
  • emésztőnedvek termelődésének serkentése, hogy a bevitt takarmány kellő módon lebontódjon, felszívódhasson
  • felfúvódás, görcsök, gázosodás miatt szélhajtó, bélfertőtlenítő herbák
  • általános méregtelenítő funkciók fokozása (vesekárosodásnál tilos az erős vízhajtó drogok használata)
  • immunerősítés (egy hónap után legalább 2-3 hét szünettel ismételve)
  • toxinkötő tulajdonságokkal rendelkező adalékkal való kiegészítés is hasznos lehet, habár ezek hatásosságát sokan megkérdőjelezik. Ha ilyet etetünk, érdemes nem a probiotikumokkal és gyógynövényekkel egy időben feletetni, mert abszorpciós (megkötő) képessége miatt a gyógynövények hatóanyagait is megkötheti, és „magával viszi”. További megfigyelés e téren, hogy még jobb, ha a gyártás során kevernek (lehetőleg nem túl sok) toxinkötőt a takarmányhoz (pl. tápoknál), és nem a ló napi takarmányához keverik (netán megsózzák vele). Az élesztők sejtfalán található különböző glükánok, mannánok, fehérjék és lipidek, változatos módon képesek megkötni anyagokat. A glükomannán polimer, egy olyan szerves kötőanyag, amely a Fusarum toxinok (DON, más néven vomitoxin) és ergotoxinok káros hatását képes megelőzni. A zeolitok, bentonitok és egyéb toxinkötők adagolása is elfogadott gyakorlat, de ezek hatásosságának megítélése nem egyértelmű.
  • ha az állatorvos diétát javasol, lehetőleg minimális vagy semmi szemes takarmánnyal (zab, árpa, stb.), akkor kevés vizes korpa vivőanyagként, kevés (negyed marok) nem roppantott zab a bélfal mechanikai stimulálása miatt etethető a lóval. Ha a zöldtakarmány erős hasmenést okoz, akkor az is kerülendő, különösen, ha sáros talajon legelnek a lovak. Megjegyzés, hogy a korpa, azaz a maghéj extra módon fertőzött lehet mikotoxinnal, mert a gomba ezen a felületen érintkezik először a növénnyel, s itt telepszik meg. Itt felmerül az asztalainkra kerülő bio, teljes kiőrlésű müzlik egészségünkre gyakorolt hatása is, de az nem lovas téma…
  • munkavégzés ilyenkor amúgy is értelmetlen, hiszen fáradékonyak, levertek a lovak, de a séta jót tesz, mert serkenti a vérkeringést, ami általánosan kedvezően befolyásolja az immunrendszert, illetve segíti a bélmotorikát, így a gázok, salakanyagok könnyebben ürülnek. A karám bőven elég ilyenkor, és a ló maga választhatja meg a számára szükséges mozgásmennyiséget. Étvágytalan, lesoványodott lovaknál meghozza az étvágyat.

Források és további olvasmányok:

 

Leírás

Fitocavallo TOXIL gyógynövény-keverék



Összetétel: aranyvesszőfű, benedekfű, bojtorjángyökér, cickafarkfű, fokhagyma , gyermekláncfűgyökér, gyermekláncfűlevél, homoktővis bogyó, írisz gyökér, kökényvirág, lapacho kéreg, lenmag, levendula virág, ökörfarkkóróvirág, szurokfű.



Töltő tömeg: 1000g, 30 napra elegendő mennyiség.    

Adagolás (napi adag): 2 x 15g lovaknak, 2 x 10g póniknak és 2 év alatti csikóknak. Jelöléssel ellátott adagolópoharat tartalmaz a csomag. A címkén fel van tüntetve az adagolás.    

Javasolt etetési időtartam: időszakosan 1-3 hónap.

Hatósági besorolás: Takarmány-alapanyag lovaknak, az alaptakarmány kiegészítésére. Az összetevők szerepelnek az Európai Bizottság Közösségi Takarmány-alapanyag Kódexében. A jelenlegi EU-s szabályozásnak megfelelően címkéje nem tartalmaz terápiás hatásra utaló állítást.

Szavatosság: címkén szereplő adat szerint. A gyártástól számított 1 évig felhasználható.    

Ellenjavallat: Nincs adat. Lovakkal etethető gyógynövényekkel kapcsolatos tanácsadás: www.fitocavallo.hu. Javasolt az állatorvost tájékoztatni, hogy gyógynövényeket fogyaszt a ló.    

Használati és tárolási útmutató: Használat előtt kérjük felrázni! A napi adag két részletre elosztva, nedves abrakba keverve etethető. Sötét, hűvös helyen, lezárva tárolandó. Gyermekek és állatok ne férjenek hozzá! Jogi szabályozásnak megfelelően felbontás után nem tudjuk visszavenni a terméket.    

Gyártó: Dzsar Kft., Magyarország (üzemregisztrációs szám: HU15100081)

Vélemények

| 5 / 5 csillag!
2018. 06. 26.

Ezt a terméket is a kutyámnak rendeltem.A Toxil termékkel együtt adagolom.A bélmozgásának -úgy vettem észre - jó,mert néha nem lehet mellette megmaradni. :-) Mindent egybe véve,az állat orvos sem tiltakozott ellene.
| 5 / 5 csillag!
2018. 05. 03.

Átsegített minket, egy allergiának induló majd egyre komolyabb problémákba átívelő időszakon kombinálva a Hepával. 2hét etetés után a lovam szemmel látható módon hatalmas javuláson ment keresztül és ami külön öröm, hogy lovam válogatós és ezt a keveréket gondolkodás nélkül szívesen fogyasztja. Köszönjük :)
Írja meg véleményét


Megjegyzés: A HTML-kód használata nem engedélyezett!
Értékelés: Rossz Kitűnő

Hasonló termékek

Akciós termékek