pata

Nehezen vagy nem gyógyítható, "civilizációs betegség", mely általában 4-15 éves korú lovakban fejlődik ki. Egyesek szerint az elülső végtag-sántaságok közel egyharmadáért felelős. Gyógynövényekkel az esetek egy részében lehet segíteni, de a továbbiakban a lónak kíméletes igénybevételre van szüksége.

A lótartó feladata a paták ápolása, a patatalp és a nyír állapotának karbantartása, a patarepedések kontrollálása. Az emésztés és felszívódás zavara, a vitaminokban és ásványi anyagokban hiányos takarmány gyenge szaruhoz vezet. Gyógynövényekkel az emésztés javítása az egyik fontos cél, a másik a bélflóra támogatása.

A porckopás főleg idősebb lovakban érezteti kellemetlen és olykor fájdalmas hatását. A sportló csikók kb. 60%-ánál fellépnek olyan vázrendszeri betegségek (OCD), melyeknél apró - gyakran porccal fedett - csontdarabok válnak le az ízületben. Ha értjük a folyamatok hátterét, akkor belátható, miért hatékony a megelőzés és a kiegészítő kezelés gyógynövényekkel.

A gyulladásos megbetegedések gyógyszeres terápiájának célja: a fájdalom csökkentése; a gyulladásos folyamat kifejlődésének gátlása és a krónikus gyulladás elkerülése. A két legfontosabb gyulladásgátló vegyületcsoport a szteroid és a nem-szteroid gyulladásgátlók csoportja. Sok gyógynövény is rendelkezik gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyhatással.

A pata szarufala és a patatalp közötti kapcsolódást a fehérvonal jelenti. Maga a szarufal több, egymáshoz stabilan kapcsolódó lemezből épül fel. Ha a szarufal külső és középső rétege egy fertőzés következtében elválik a pata többi részétől, akkor alakul ki a fehérvonal-betegség. Gyógynövényekkel a pata megerősítése a cél!

A patatalpon, a középső nyírbarázda tájékán induló fertőzésről van szó, melyet a nedves, levegőtől védett helyeken felszaporodó rothasztó baktériumok indítanak el, és ehhez esetenként társulnak gombák is. Ezek az apró élőlények szinte mindenhol megtalálhatók a ló körül. A nyírrothadás megelőzésében és kezelésében egyaránt beváltak a gyógynövényeink.

Az endotoxinok szó a legtöbb lótartó előtt ismeretlen, és bonyolultnak, túlzottan tudományosnak hangzik. Pedig jó velük közelebbről megismerkedni, mert amilyen aprók, olyan komoly problémákat okozhatnak. Gyakran a ló életébe kerül "jelenlétük". Belülről, a véráramba kerülve például a patairha-gyulladás kialakulásában játszanak jelentős szerepet, míg a ló trágyájába kerülve, az istálló levegőjének alkotójaként károsítják a légutakat, és a penészgombák spóráival együtt lóasztmát, kehességet okoznak.

Gyógynövényes tanácsadásunk során számtalan esetben érkezett be kérdés a lovasoktól a legelő veszélyeivel kapcsolatban. Most igyekszünk a leggyakoribb kérdésekre válaszolni. Kezdjük ezzel: "A legelő füvének cukortartalma mikor a legalacsonyabb?".

Három különböző betegségről van szó, melyeket a hétköznapokban sömör elnevezéssel illetnek. Pontos diagnózist az állatorvos által levett bőrkaparék minta laboratóriumi elemzése adhat, ezért is fontos elsőként az állatorvosi vizsgálat. Gyógynövényekkel fontos az immunrendszer és a bőr támogatása, különösen a gyakran visszatérő betegségnél.

A testet behálózó energiavezetékek a meridiánok. Ezeknek a pártaszéleken, elhelyezkedő kezdő és végpontjait nevezzük TING-pontoknak, a kínai gyógyítók nyomán. Mindegyik lábon 6-6 pont található (lásd az ábrán). Ezek állapota a hozzájuk tartozó meridián, vagyis energiacsatorna állapotára utal.