Téli lóistállószellőztetés

Hogyan hat az istállóajtók és ablakok bezárása a lovak légzőszerveinek egészségére?

A tél közeledtével nagyon sok istállóban bezárják az ajtókat és ablakokat, hogy melegen tartsák a lovakat, de vajon egészséges-e ez az állatok számára?

Az emberek többnyire a kényelmük érdekében zárják be az istállókat. Kényelmesebb, ha nem nagykabátban, vastag kesztyűben és sapkában trágyázunk egy istállót, takarítunk egy folyosót, vagy hordjuk a szénát. Mások sajnálják az állatot, és nem akarják, hogy megfázzon, Ezért képesek akár a legkisebb réseket is gondosan lezárni.

A lovak nagyon alkalmazkodóképesek, ami a hőmérsékletet illeti. A termoneutrális zóna (a környezeti hőmérsékletnek az a tartománya, amelyben a normális anyagcsere elegendő hőt biztosít a testhőmérséklet fenntartásához) még egy nyírt(!) ló esetében is le tud menni körülbelül 4,4 Celsius-fokig, vagyis ekkora hőmérsékletet kényelmesen elviselnek.

Ez különösen igaz azokra a fajtákra, amelyek képesek vastag téli bundát növeszteni (pl. fjordok), de még az angol és telivérek és az arab lovak is komoly téli bundát növesztenek, ha lehetőségük van akklimatizálódni. Igazi plüssmackóvá képesek válni. Azaz természetes módon megnő a szőrzet, ha az ősz beálltával fokozatos hideghatás éri a lovat.

Egyes legyengült vagy nagyon idős lovak a nagy hideget nem viselik jól, őket mínusz fokokban már érdemes legalább éjjelre letakarni – de akár nappal is, ha fáznak. Ez azonban nem a szőrváltás előtt javasolt, hiszen akkor nem alakul ki a megfelelő téli bunda.

Nagyon óvatosnak kell lennünk, amikor egy istálló kinyitásán vagy bezárásán gondolkodunk, hogy azt a lovak érdekében tegyük! Ha túlságosan lezárjuk az épületet, akkor a végén levegőminőségi problémákat okozhatunk az istállókban. Fontos a megfelelő szellőzés, ami nem egyenlő a huzattal.

Az, hogy hideg éjszakákon be kell-e zárni az istálló ajtaját és ablakait, az istállótól és annak tájolásától is függ. Bizonyos esetekben az ajtók kinyitása nélkül is biztosíthatunk elég levegőt, ha az ablakokon elegendő nyílás van (pl. bukóablakok, résszellőzők). Ha az ablakok nem nyithatók kismértékben, akkor lehet, hogy résnyire nyitva kell hagynunk az ajtókat, hogy némi levegő áramoljon át az istálló közepén lévő folyosón. Ez tényleg istállófüggő.

Ha sok nedvességet látunk lecsapódni, az azt jelenti, hogy nem jut ki elég nedvesség, és valószínűleg nem szellőztetünk eléggé az istállóban.

Ugyanígy, ha csípős ammóniaszag fogad reggelente az istállóban, akkor nagyon gyorsan át kell gondolni, hogy hogyan tudunk megfelelően szellőztetni. Az ammónia mérgező gáz: a nyálkahártyákon (légutak, szem) lecsapódva maró lúggá alakul át. Ezzel extrém módon hozzájárul a légúti gyulladás kialakulásához, amely a lóasztma (régen kehesség) hátterében áll.

Ezek azt jelzik, hogy ki kell nyitnunk néhány ajtót, vagy több ablakot kell kinyitnunk, vagy valamit tennünk kell, hogy egy kicsit több levegő áramoljon az istállóban. Ne feledjük, hogy a lovak túlnyomó többsége remekül érzi magát a hidegben, a friss levegőn, és sokkal inkább választaná azt, mint egy párás, büdös istállóban való éjszakázást – még a legnagyobb hidegekben is.

A kettő között vannak átmenetek, ilyenek például az angol bokszok, ahol a ló kapcsolata a kinti levegővel sosem szűnik meg, ugyanakkor védett helyen tudhatjuk az állatot. Ennél még egészségesebbnek tartják a kinti beállós tartást, ahol a ló maga választja meg, hogy hogyan és hol tölti az éjszakát: tető alatt, fallal védett, de nyitott beállóban vagy a szabad ég alatt.

Gyógynövényekkel a megfelelő istállólevegőért

Alapvetően a jó szellőzés és a rendszeres alomcsere elegendő lenne a legtöbb helyen. Ha azonban a lovak sok időt töltenek az istállóban, akkor ez a természetellenes életforma megbetegítő lehet, így érdemes gyógynövényekkel és illóolajokkal kompenzálni a felmerülő problémákat.

Az illóolajok fertőtlenítik a légteret, és távoli inhaláltatással (pl. ablakba téve, még jobb légtér-inhalátorral) kellően híg koncentrációban érik a ló nyálkahártyáit, így nagy eséllyel nem okoznak irritációt. Az illóolajok töményen kimarják, irritálják és allergizálják a légutakat.

A gyógynövények elsősorban belülről segítenek: a bevonó növények a gyomor enyhe ingerlésével elősegítik a légutak váladéktermelését (reflexes folyamat), ezzel egyfajta védelmet alakítanak ki az ammónia maró hatása ellen. Más növények a bevonó hatást nyálkatartalmuknál fogva, helyileg idézik elő, ezzel védve a garattájékot. Etethetünk minden nap légutakat fertőtlenítő növényeket is, amelyek illóolaját - míg elfogyasztja a ló az abrakot – biztonságosan szív be, azaz inhalál. Hasznos, ha gyulladáscsökkentő növényeket is kap az állat, hiszen a légúti gyulladás tartós fennállása az egyik kulcstényező a kehesség kialakulásában.

A fentieknek mindenben megfelelő receptünk a FitoCavallo ALLERG PLUS gyógynövény-keverék, amely naponta etethető a lovakkal. Finom, borsmentás illatát nagyon szeretik! Májvédővel kiegészített változata az ALLERG PLUS recept. Amennyiben már megfigyelhető váladékképződés (orrfolyás és/vagy köhögés), esetleg nehezítetté váló légzés, akkor ennek a receptnek az erősebb változata a CORST gyógynövénykeverék javasolt. Minden termékünk állatgyógyászati gyógyhatású termék engedéllyel rendelkezik.

A fitoterápiás és aromaterápiás kezelési alapelvekről (beleértve a lovak inhaláltatását), valamint a lovaknak felhasználható gyógynövényekről és illóolajokról mindent megtudhatsz a Gyógynövények lovaknak, kutyáknak és macskáknak című könyvből.

Kérdésed van? Ide írj: fitocavallo@gmail.com!