stressz

Az iskolalovak a lovas élet egyik legfontosabb, mégis leginkább alulértékelt szereplői. Nap mint nap különböző tudásszintű lovasokat visznek, alkalmazkodnak, tűrnek, dolgoznak – gyakran úgy, hogy közben a mozgásszervük folyamatos, ismétlődő terhelésnek van kitéve. Sok esetben csak akkor kezdünk el foglalkozni az ízületeik állapotával, amikor már megjelenik a sántaság, a hátfájdalom vagy az ellenszegülés.

Ahogy a kutyák öregszenek, természetes, hogy változásokat veszünk észre rajtuk: lassabb mozgás, romló érzékszervek, kevesebb aktivitás. Fontos azonban tudni, hogy nem minden viselkedésbeli változás a „normális öregedés” része.

A lovak takarmányozása sokkal több annál, mint hogy „kap egy tápot, meg egy kis szénát”. Hosszú út vezet addig, míg a zöld fűből – vagy éppen a sokösszetevős versenyló abrakból – bélsár lesz, és ezen az úton rengeteg minden elromolhat. Különösen akkor, ha nem igazán tudjuk, mit és miért etetünk, csak hisszük, hogy „jónak kell lennie”, mert ajánlották, mert szép a prospektus, vagy mert a szomszéd istállóban is ezt adják.

Az asztma (kehesség) nemcsak a tüdőről szól: a ló idegrendszere és stressz-terhelése is hatással lehet arra, hogyan „tartja” a szervezet a légzési mintát. Ebben a bejegyzésben közérthetően elmagyarázzuk, mit jelent a szimpatikus és a paraszimpatikus működés lovaknál, és miért kerül képbe a bolygóideg (vagus). A végén találsz egy egyszerű, lépésről lépésre követhető 4–7–8 légzőgyakorlatot is, amit gazdaként a lovad mellett végezhetsz. Ha pedig inkább néznéd, a cikk elején elérhető a kapcsolódó videós előadás és a PDF-anyag is.

Krisztina egyéves örökbefogadott kutyusa, Lego, családi környezetből érkezett. Bár szeretetteljes gazdára talált, amint egyedül maradt, hangos sípolásba kezdett, rombolt, üvöltött, és széttépett mindent, amit elért: matracot, kabátot, virágokat.

Ez az ingyenesen elérhető, 45 perces videóelőadás azoknak a gazdiknak szól, akik szeretnék mélyebben megérteni kutyájuk krónikus mozgásszervi problémáit, és nem elégszenek meg a tüneti kezeléssel. A bemutatott holisztikus szemlélet a gyulladás és fájdalom csökkentésén túl hangsúlyt fektet a háttérben álló tényezők – például a bélflóra egyensúlyzavara és a tartós stressz – kezelésére is.

A PSSM, vagyis a poliszacharid tárolási miopátia egy örökletes izombetegség, amely számos lófajtát érint, és különösen gyakori a Quarter Horse-ok, a hidegvérű fajták (pl. belga, percheron) és a melegvérű sportlovak körében. A betegség az izomsejtekben rendellenes glikogén (tartalék cukor) és/vagy poliszacharid felhalmozódáshoz vezet, amely izommerevséget, fájdalmat, mozgászavart, viselkedésváltozást és akár életveszélyes állapotot is okozhat. 

A bélflóra, más néven bélmikrobióta az emlősök – így a kutyák – emésztőrendszerében élő mikroorganizmusok összessége, amely baktériumok, gombák, vírusok és egysejtűek milliárdjait foglalja magában. Ez a komplex ökoszisztéma nemcsak az emésztésben játszik kulcsszerepet, hanem az immunrendszer működésében, a hormonháztartás szabályozásában, a gyulladásos folyamatok kontrollálásában, valamint az idegrendszerrel való szoros kapcsolata révén a viselkedésre is hatással van.

Loreta frontérzékenység miatti kólikára hajlamos, ezért próbáltam ki a FitoCavallo SPAS-D gyógynövénykeveréket, amit három hónapig kúraszerűen etettem vele.

Marci (Széplak Csillag), egy igazán energikus, eleven ló. Az idei időjárás viszont sajnos gyakran használhatatlanná tette a pályánkat, így a rendszeres napi munkák heti egy alkalomra vagy még kevesebbre szorultak vissza. Marci viszont ettől függetlenül tele van energiával...