Nyeregillesztés 1. rész

Tapasztalataink alapján, a legtöbb helyen nagyon alulbecsülik a lovasok és az őket körülvevő szakemberek a lóra jól illeszkedő nyereg fontosságát. Nem rosszindulatból, nem hanyagságból, hanem inkább azért, mert nem veszik észre, hogy nyomja a nyereg a lovat. A ló pedig csendben szenved, vagy lázad, ellenszegül, amit a legtöbb lovas engedetlenségnek, makacsságnak címkéz, pedig valójában üzen a ló: "Fáj!".

A nyeregillesztésről könyvet lehet írni (és a külföldi szakirodalomban ezt páran már megtették). Mi megelégszünk ezzel az alapozó tudásanyaggal, amit, ha sok lovas elolvasna és megfogadna, drasztikusan lecsökkenne a hátfájós, nyeregtől szenvedő lovak száma hazánkban.

Ha kevés erőt érzünk magunkban a nyeregillesztés alapjainak megtanulására, akkor gondoljunk bele, hogy mi lenne, ha lóként mi állnánk egy rosszul illő, kényelmetlen nyereg alatt. E fájdalmas elképzelés motivációt adhat a nyeregillesztés fő szabályainak megtanulására.

Ha izomlazító gyógynövényekkel egészíted ki lovad étrendjét, a nyeregmódosítás jótékony hatását tovább fokozhatod, azonban ügyelned kell arra, hogy a nyereg se legyen gátja lovad felszabadult mozgásának!

A nyereg összhangot teremthet, de akadályozhat, sőt meg is betegíthet: lovat és lovast egyaránt. Hiába ül kényelmesen a lovas, ha közben a nyereg fájdalmat okoz a lónak. Nem mindegy, hogy milyen testhelyzetet tesz lehetővé mindkét félnek.

A nyeregnek passzolnia kell nem csak a lóhoz, de a lovashoz is!

Ha van valami, ami a penészen és az ammónián kívül megkeseríti a lovak nagy részének életét, az valószínűleg a nyereg. Nem maga a tény, hogy nyerget rakunk a lóra, mert nem lenne ezzel semmi baj, ha azt jól csináljuk.

Érdekes módon, a legtöbb lovas fejében az megvan, hogy fontos, hogy a nyereg „jó” legyen, illeszkedjen a ló hátára, ne törje fel, stb. Sokan fel is tudnak sorolni néhány dolgot, amitől jó vagy rossz egy nyereg az adott lóra. Mégis, igen sok ló szenved csendesen a hátára rakott nem megfelelő nyeregtől.

Kezdetnek ismerkedjünk meg a nyereg részeivel, hogy a szövegben később előforduló kifejezések érthetőek legyenek.

Mikor hívjunk "nyeregillesztőt"?

A tulajdonosok kb. 50%-a nem érti, miért nem jó a nyerge a lóra. Például, mert nemrég vásárolta, vagy egy igen márkás, nagy értékű nyeregtől nem ezt várná. A nyeregillesztésnél nem a márkán múlik, hogy a nyereg és a ló méretei passzolnak-e egymáshoz, hanem a méreteken. Tapasztalataink szerint a lovak kb. 70-80%-án nem illeszkedik helyesen a nyereg.

A nyeregillesztés során fel kell kutatni azokat a pontokat, melyek nyomásnak, törésnek vannak kitéve, és ha szükséges, a tulajdonos nyergest hív a lóhoz. A szakember a helyszínen felveszi a méreteket, majd műhelyében átállítja a nyerget megfelelő méretűre, megigazítja a tömést, vagy másik nyerget ajánl az adott lóra.

Nincs könnyű dolga a terapeutának, ha újonnan vásárolt nyeregről kell rosszat mondania, de mindig a ló érdekeit kell nézni – hosszú távon ez hoz sikert.

Külföldön már elharapódzott az önjelölt, nyeregillesztéshez értő „botcsinálta szakemberek” száma. Ez hazánkban is várható. Éppen ezért nyereg ügyben sose kérjük ki olyan tanácsát, aki nem anatómiában és biomechanikában jártas állatorvos, csontkovács, masszőr, nyeregkészítő, lókiképző vagy edző.

Ha egy ilyen hozzáértő azt javasolja, hogy cseréljük le a nyerget vagy alakíttassuk át, akkor vegyünk ezt komolyan fontolóra! Kérjük meg, hogy magyarázza el, pontosan miért gondolja ezt, miért látja rossznak a mostani nyerget lovunkra, mutassa meg, hol a probléma, és okuljunk belőle!

Iskolalovaknál, ahol ugyanazokat a nyerget használják minden ló és lovas alá, el lehet képzelni, hogy mennyire valósul meg a fenti szempont. Ez azért sajnálatos, mert az ilyen „mindenkié nyergek” fájdalmat és szenvedést okoznak a legtöbb lónak, illetve gyakran elrontják a fiatal, kezdő lovasok ülését, sikerélményét.

Milyen gyakran vizsgáljuk felül nyergünket?

Mivel ló (és lovasa) izomzat, ferdeség és forma szempontjából állandó változásban van, a nyeregnek is így kellene tennie. A nyerget idővel kiüljük, a tömések lelapulnak, elvékonyodnak, csomósodhatnak, sőt, akár a váz is elferdülhet.

Ugyanakkor a ló és lovasa testméretei (térfogat) is változhatnak: izmosodik, hízik vagy fogy. Utóbbi változhat évszakosan is, például tavasszal-nyáron hízik/erősödik, télen súlyt veszít, vagy épp fordítva. Ahhoz, hogy a nyereg le tudja követni a ló-lovas változásokat, érdemes minimum félévente, de legkésőbb évente nyeregillesztést vizsgáltatnunk. Főleg, ha volt pihenő (izomsorvadás, hízás), betegség (fogyás) vagy intenzív edzés (izomtömeg és -térfogat növekedés).

Ahhoz, hogy a nyergest kihívjuk, előbb nekünk vagy egy terapeutának kell észrevenni, hogy baj van. Például az izzasztó foltjai sokat elárulhatnak erről.

Ha mi magunk nem tanultuk szakkönyvekből a nyeregillesztést, akkor ez a sorozat sokat fog segíteni, hogy észre vegyük az intő jeleket.

A legtöbb lovardában tömegesen fordulnak elő azok a lovak, akiknek nyereglenyomat van a hátán, és a félreértés elkerülése végett itt nem az izzasztó által okozott szőrfoltokra gondolunk. Olyan benyomódás látszik már egy fotóról is, mintha egy láthatatlan nyereg még akkor is ott lenne a ló hátán, mikor az már kint ácsorog a karámban vagy bent pihen a bokszban. Ennek oka a nyereg alatti izmok sorvadása, amit a nyereg és a lovas súlyának nyomása idézett elő.

Izomsorvadás miatt "nyereglenyomat" a ló hátán:

A rosszul illesztett nyereg minimum, hogy hátfájást okoz, ami aztán sántaságban, izomsorvadásban, teljesítményromlásban, kedvetlenül és ellenállva végzett munkában is megnyilvánul.

Ha például az izmok anyagcseréjét javító gyógynövényeket eszik egy ló a merev, kötött mozgása és hátfájása miatt, akkor 40-50%-os javulásnál többet biztosan nem érünk el, ha eközben a nyereg továbbra is izomsorvadást okoz a ló hátán. Nyilván gyógynövények nélkül még rosszabb lenne a helyzet, de ha lehet, törekedjünk a legjobb eredményre!

Ha megtörténik a nyeregillesztés felülvizsgálata, akkor egy 3-6 hónapos gyógynövénykúra után nagy valószínűséggel abba lehet hagyni a gyógynövények etetését, mert már a növényi hatóanyagok nélkül is megfelelő lesz az izomanyagcsere.

A nyeregillesztésnél nagyon sok kérdés számít

A ló marja lapos vagy magas, rövid vagy hosszú? A hát rövid vagy hosszú, széles vagy keskeny? A mar és a hát, izomszegény, jól izmolt, netán zsíros?
Van-e korábbi sérülésből adódó, aszimmetrikusságot okozó elváltozás a lovon (pl. egyik oldalon sorvadt vagy másik oldalon megvastagodott izomköteg) a lovon, amit ideiglenesen figyelembe kell venni (rehabilitációs időszak)?

Ezek befolyásolják az adott lóra alkalmas nyereg méretét, azaz a szélességét, hosszúságát, magasságát, a nyeregpárnák közötti távolságot és még sok mindent.

Ennek felmérése, megállapítása elsősorban annak a dolga, aki a nyeregillesztést majd a nyeregigazítást elvégzi, tehát a nyergesé. Ha a lovas a lovas boltban – kipróbálási lehetőség nélkül vásárol, akkor mindenképp nyergessel jó ellenőriztetni az illeszkedést.

A ló hátára hosszban és szélességben egyaránt illeszkednie kell a nyeregnek, annak érdekében, hogy a súlyeloszlás egyenletes legyen a ló hátán. Ez adja meg ugyanis a ló számára a lehető legnagyobb mozgásszabadságot, így kerülhető el a vérerek elszorítása, a helyi gyulladások, az izomsorvadás és a fájdalom(!).

A lovaglás során fejét szár fölé emelő, fejcsapkodó, sunyító, elrohanó vagy visszatartó lovak nagy százaléka vagy a nyereg vagy a zabla okozta fájdalom elől menekül, ezt sose felejtsük el! Ugrólovak teljesítménye azért is elmaradhat a várttól, mert a rájuk tett nyereg biomechanikai szempontból rosszul illeszkedik.

Cipőt is úgy veszünk, hogy azt a pontos lábméreteink alapján kiválasztjuk, felpróbáljuk, járkálunk benne, és csak akkor vesszük meg, ha kényelmes. A legtökéletesebben az a cipő passzol majd a lábunkra, amelyiket méretre választjuk. Lovunk nyergével is tegyünk így!