Növényi mérgezések 2. - Okok és következmények

Mérgezésre hajlamosító tényezők

A lovaknál bekövetkező mérgezések súlyossága függ attól, hogy milyen korú és állapotú ló, mikor és mennyi mérgező növényt evett meg, illetve abban mennyi volt a mérgező hatóanyag. 

Csikók, vemhes kancák és idős lovak érzékenyebbek lehetnek, ahogyan az üres gyomorral legelő ló is nagyobb veszélynek van kitéve, mint az előtte szénával jóllakott társa. A széna sok ballaszt, vagyis töltőanyagot tartalmaz, ami csökkenti az állat kínzó éhségérzetét.

Mivel a mérgek többnyire a takarmányokkal jutnak a ló szervezetébe, ezért nem mindegy, hogy milyen állapotban van az emésztőrendszer nyálkahártyája. A gyomor-és bélfekélyes lovaknál, vagy amelyek szivárgó bél szindrómában szenvednek, erőteljesebben jelentkezik a mérgezés, mert a növényi hatóanyagok könnyebben és hatékonyabban jutnak a véráramba. Ezért feltételezhető, hogy a gyakran vagy hosszú időn keresztül gyulladáscsökkentő gyógyszerrel kezelt lovak megbetegedésének nagyobb lehet a kockázata.

A máj, mint a mérgek és egyéb testidegen anyagok legfontosabb semlegesítő szerve, szintén fontos szerepet játszik a mérgezések kivédésében.

A rendszeresen májregeneráló kúrában részesülő lovak mája egészségesebb, így joggal feltételezhető, hogy könnyebben elbontja a mérgező anyagokat - legalábbis egy bizonyos szintű, azaz súlyosságú mérgezésig. A máriatövismaggal rendszeresen etetett lovaknál például a máj biotranszformációja hatékonyabb, aminek számos előnye van.

Ami az elfogyasztott növény mennyiségét illeti, még nem állnak rendelkezésre pontos adatok a legtöbb növényfajra vonatkozóan. Azt azért tudjuk, hogy ha a réten tömegesen nőtt zsurló, cickafark vagy aranyvessző fordul elő, akkor annak ellenére, hogy kis mennyiségben ezeknek gyógyhatásuk van, nagy mennyiségben a szénában már valószínűleg mérgezést fognak okozni.

Az sem mindegy, melyik részét ette meg a ló az adott növénynek, hiszen pl. a fekete bodza virága gyógyhatású, míg levele és kérge mérgező.

A gyógynövények által okozott mérgezéseknél az elfogyasztott készítmény formája is számít, hiszen a növényi kivonatok és illóolajok töményebbek, mint a szárított növények. Különbséget jelent az is, hogy adott növényt szárazon vagy frissen fogyasztotta-e a ló, mert egyes mérgező anyagok részben vagy teljesen elbomlanak a szárítás során, míg mások nem, sőt van, melyek ekkor válnak mérgezővé.

Elképzelhető, hogy a károsító hatást nem szájon át való felvétel útján fejti ki egy mérgező növényi rész, hanem például belélegzéssel (macskagyökér vagy somkóró por), vagy érintéssel (szemet irritáló tejoltó galaj, bőrvörösítő kutyatej tejnedve a legelőn). A növényi pollenek által kiváltott allergia viszont NEM mérgezés.

Az őszi kikerics gyógynövény, azonban súlyos, életveszélyes mérgezést okoz, ha a szénából elfogyasztja a ló:

Mérgezés mértéke, tünetei

Általában nehéz megbecsülni egy-egy mérgezés súlyosságát, elsősorban a tünetekre lehet támaszkodni, ami sajnos néhány esetben már késő.

A mérgező hatások lehetnek átmenetiek, vagy tartósak.

A méreg tulajdonsága, hogy vagy felhalmozódik a szervezetben, vagy gyorsan kiürül.

Hatását tekintve pedig erősebb, vagy enyhébb hatású vegyületről beszélhetünk.

Legelői mérgezéseknél gyakori, hogy 2-3 nap alatt a kevés elfogyasztott mennyiség hatása spontán elmúlik, még különösebb beavatkozás nélkül is – elég például a lovat levenni a legelőről.

Ugyanakkor egy adott helyről származó szénát hetekig fogyasztó lóban súlyos elváltozások alakulhatnak ki, amelyek csak később, a felhasználás után jelentkeznek és általában már visszafordíthatatlan károsodást okoznak.

Habár a penészek által termelt mikotoxinok nem tekinthetők a klasszikus megfogalmazás szerint növényi méregnek, mégis leginkább a növényi eredetű takarmányrészeken fordulnak elő, és okoznak mérgezést. Ezek hatása sokszor súlyos, de csak lassan, sokszor szinte észrevétlenül alakul ki, és alig, vagy egyáltalán nem visszafordítható károsodásokat okoznak.

A növényi mérgezések gyakori következményei

Idegrendszeri tünetek

Izgató hatás: nyugtalanság, hiperaktivitás, ijedősség, dühöngés, agresszió, görcsök, rángatózás, kényszermozgások, epilepszia. Előbb nyugtató, majd bénító hatás: tompultság, bizonytalan mozgás, aluszékonyság, tántorgás, bénulás, ataxia, aluszékonyság, levertség.

Emésztőrendszeri tünetek

Szájnyálkahártya, gyomor- és bélnyálkahártya gyulladása, nyálzás, hastáji fájdalmak, görcsök-kólikás tünetek, büdös-véres hasmenés, bélsárpangás.

Légzőrendszeri tünetek

Lelassult, megritkult légzés, szapora, felületes, nehezített légzés, köhögés, légzésleállás. Amennyiben idegmérgek bénítják a légzőközpontot és a légzőizmokat (fulladás), vagy a tüdő-hajszálerek sérülése miatt tüdővizenyő alakul ki.

Keringési rendszer tünetei

Fokozott szívdobogás, fokozott verejtékezés, szapora és gyenge szívverés, szívbénulás, vérnyomás hirtelen emelkedése vagy esése, a test és végtagok felforrósodása vagy éppen kihűlése.

Véralvadási zavar

Bevérzések a nyálkahártyákon, szemen, véres vizelet, véres ürülék, vérnyomás esése, belső szervek fájdalma, puffadt test. A boncolásnál során belső és nagy kiterjedésű vérzések, savós beszűrődések, vérömlenyek (hematómák) láthatók, hasonlóképpen, mint a patkánymérgek elfogyasztását követően.

Mérgezést okozó növények és gyógynövények

A réti növények közül a kék búzavirág ugyan nem mérgező, de a hozzá hasonlító szarkaláb igen:

A legtöbb lovas ismeri a tíz legfontosabb mérgező növényt, amelyek közül listavezető (talán) a tiszafa. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy esetenként egyébként ártalmatlan, sőt még a gyógyhatású növények is kiválthatnak mérgezést, megbetegedést a lovaknál. Ilyen esetekben minden az elfogyasztott mennyiségen (dózison) múlik.

A legtöbb növényi mérgezést azonban elsősorban a kimondottan mérgező növények okozzák, és azok is csak a legritkább esetben zölden, mert a lovak alapvetően elkerülik ezeket (de sajnos nem mindig).

Napjainkban egyre nagyobb divat az istállók udvarát parkként kezelni, dísznövényekkel beültetni, ami alapvetően szép és környezetbarát elgondolás, nem beszélve a fák által megteremtett mikroklímára, ami csökkentheti a hőstresszt.

A szépségnek azonban ára van! Ha egy véletlenül elszabadult ló innen-onnan mérgező díszfák leveléből csíp magának, lehet, hogy már nem éri meg a reggelt.

Az unatkozó, istállóban álldogáló lovak sem fognak sokat töprengeni azon, vajon lecsípjenek-e menet közben a zöld bokorból vagy sem, s ha az a bokor éppen idegmérgeket tartalmaz, akkor súlyos mérgezés alakulhat ki.

Vannak szerencsés lovasok, akik otthon, háznál tartják lovukat, közel a lakóházukhoz. Amennyiben azonban olyan szobanövényt tartanak lakásukban, amely némi szoktatás után a nyári időszakban már kitehető, akkor azt mindenképpen extrém erős védelemmel kell elkeríteni a lovaktól.

Noha nem minden szobanövény mérgező a lovakra, de túlnyomó részük igen! Emiatt a növénylistára felkerült néhány, időszakosan kint is tartható, amúgy hazánkban nem honos szobanövény.

Lovaknak csak enyhe vagy közepes hatású gyógynövényeket használunk takarmányozási vagy éppen terápiás céllal, mert szervezetük viszonylag érzékeny. Túladagolva, vagy esetleges mellékhatásaikat figyelmen kívül hagyva ezek is okozhatnak bajt.

Mérgezést okozó gyógynövények

>> Növényi mérgezések 3. rész

Kérdésed van? Ide írj: fitocavallo@gmail.com!

Köszönöm Prof. Mézes Miklós takarmánytoxikológus egyetemi tanárnak és dr. Cserhalmi Dániel egyetemi tanárnak a lektorálást!