Növényi mérgezések 1. - Bevezető

„Minden méreg, és semmi nincs méreg nélkül, csupán a mennyiségtől függ, hogy valami méreg-e, vagy sem.” (Paracelsus)

A mindennapok során viszonylag ritkán alakul ki akut (azonnali, súlyos) mérgezés lovaknál, azonban annál gyakoribb a krónikus, időben elhúzódó terhelés.

A mérgező anyagok között gyakran szerepelnek adalékanyagok (vitamin- vagy ásványi anyag túladagolás), gyógyszerek, mezőgazdaságban, épületkezelésben használt vegyi anyagok, valamint növényi mérgek.

Jelen írás elsősorban lótartók számára készült, és célja egy rövid, leegyszerűsített, a gyakorlatban felhasználható áttekintést adni a növényi mérgezésekkel kapcsolatos tudnivalókról.

A legfontosabb feladat a mérgezés felismerése, mert ez szükséges ahhoz, hogy állatorvost hívjanak a lóhoz. Fontosnak tartom továbbá felhívni a figyelmet a különböző mérgezési forrásokra, hiszen ezek kiiktatásával sok probléma elkerülhető, illetve elkerülhető.

Nem választhatók külön élesen a mérgező és az antinutritív (emésztést gátló) vegyületek, főleg azért nem, és ezt lényeges kiemelni, mert helytelenül használva a gyógynövények is okozhatnak mérgezést. Bőséges szakirodalom áll rendelkezésre a témában, én itt csak a legfontosabb tudnivalókra szorítkozok.

A farkasalma belsőleg nagyon mérgező növény, de ma már külsőleg sem javasolják gyógyászati célú felhasználását:

Mérgezések

Azok a káros elváltozások, amelyek a mérgező hatóanyag(ok) elfogyasztása következtében lépnek fel. Az egyes mérgező anyagok hatására kialakuló toxikus tüneteket érdemes ismerni, sőt megjegyezni, hiszen ez segíti elő a korai felismerést.

A lovasok gyakran fel sem ismerik a ló mérgezésének enyhébb tünetei, és szerencsés esetben a ló néhány nap önkéntes diéta után spontán gyógyul.

Sajnos ilyenkor a májregenerációt segítő kezelés (pl. máriatövissel) kimarad, ami viszont sokat segíthetne a további anyagcserezavarok, esetleg allergiák kialakulásának megelőzésében. Más esetben akár a ló elhullásával is végződhet, ha félreértelmezik az intő jeleket, és a ló nem kap időben ellátást, vagy újra a mérgező takarmányforráshoz engedik.

Számtalan mérgező anyag veszélyezteti lovainkat (pl. nehézfémek, gombatoxinok, növényvédő szerek, műtrágyák, érésgyorsítók, mérgező rovarok, baktériumtoxinok, gombaölő szerek), ezekkel az állatorvosi toxikológia foglalkozik részletesen.

Növényi mérgezés gyanúja

Minden esetben, amikor takarmányváltást követően alakulnak ki a mérgezéses tünetek (l. később), gyanús, hogy az „új” takarmány (pl. széna, legelő, abrak) tartalmaz valamilyen megbetegítő hatású növényt (vagy penészgombát), amit korábbi takarmányok nem. Az idegenkezűség is közre játszhat, akár szándékosan, akár „jóhiszeműen”. Így például a szomszéd által áthajított permetezett, befülledt fű/gyom súlyos kólikát okozhat.

A mérgezésre gyakran az hívja fel a figyelmet, ha tömeges megjelenésű, tehát több ló is hasonló tüneteket (pl. nyálzás, letargia, ödéma, kólika, mirigyek duzzanata, verejtékezés, hasmenés, szédelgés, rogyadozás, nehezített légzés, szapora pulzus, furcsa viselkedés, látásromlás, láz, véres vizelet, orrvérzés) mutat.

Ha a legelőn lerágott, megrágott, kiköpött növény részek vannak, akkor az szinte biztosan legelői mérgezésre utal, de ha ilyet nem tapasztalunk, az még nem zárja ki a mérgezés gyanúját. Legelőbejárással a legtöbb esetben fény derülhet az okra, ehhez azonban jó növényismeretre (vagy legalább profi fényképezőgépre) van szükség.

Esetenként előfordul, hogy csak egyetlen ló szenvedhet mérgezésben egy adott csapatban (pl. karám, ménes), míg a többi ló tünetmentes. Ilyenkor általában a rangsorban utolsó egyedről van szó, amelyiknek már nem jutott fű, vagy olyan tapasztalatlan állatról, amelyik nem ismerte fel a veszélyes növényfajt, de akár egyedi érzékenységről is lehet szó (pl. legyengült immunrendszer, szivárgó vagy gyulladt bélnyálkahártya, májterheltség, fel nem ismert anyagcserezavar.

Az akut mérgezést általában könnyebb felismerni, mivel a takarmányváltáshoz köthető (pl. új legelőszakasz, új bála bontása). Az idült mérgezések tünetei, ilyet pl. az oxalátok, továbbá egyes máj- és vesekárosító növények, mikotoxinok viszont csak akár több hónap elteltével jelentkeznek, amelyek részben multifaktoriálisak (azaz, egyszerre több is ok áll a háttérben). Ezeknek szintén többféle kiváltó okuk lehet (pl. hasmenés, fogyás).

A ló trágyáját a gondos gazda mindennap szemrevételezi, amelynek során feltűnhet, ha furcsa a színe, szaga, állaga, esetleg érdekes növényi darabok vannak benne.

Amennyiben a ló a mérgezés hatására elpusztul a boncoláskor az emésztőcsatorna egérvizelet szaga foltos bürökre utal; a keserű mandula szag ciánhidrogénre (pl. szudáni fű vagy édescirok, esetleg lenmag), a petrezselyemre emlékeztető szag mérges csomorikára, a csípős mustárszag keresztesvirágúakra, a terpentinszag fenyőfélékre, vagy borókára utalhat.

A kerek repkényt - finom íze, aromája miatt - sok ló szívesen legeli, azonban az embereknek gyógyhatású növény egyes hatóanyagaira nagyon érzékenyek a lovak, és nehezített légzéssel járó mérgezést szenvednek el tőle:

Mérgezési tünetek

A legelső tünetek, amit a lovas vagy bértartó észlel:

• megnagyobbodott nyirokmirigyek,
• duzzadt péra, vaszora,
• hasi ödéma,
• levertség vagy túlzott izgatottság,
• normálisnál alacsonyabb vagy magasabb testhőmérséklet.

Ilyen esetben azonnal gondoljunk mérgezésre (is)!

​Az étvágytalanság és válogatósság oka viszont számos dolog lehet. Ha a ló meghagyja az abrakot, vagy nem fogyasztja szívesen a szénát, akkor tüzetesen vizsgáljuk meg, hogy mi lehet az elutasítás oka! Lehet, hogy mérgező növényt talált benne és veleszületett takarmány válogató ösztönei védik. Sajnos azonban ez csak egy ideig tart, mert, amennyiben éhes és nem kap másik takarmányt, akkor előbb-utóbb feleszik mindent, amit talál. Üres gyomor esetében viszont erőteljesebben érvényesül a mérgek hatása.

>> Növényi mérgezések 2. rész 

Kérdésed van? Ide írj: fitocavallo@gmail.com!

Köszönjük a lektorálást Dr. Cserhalmi Dánielnek és Dr. Bába András lógyógyász szakállatorvosnak.