Mi okozza lovaknál a fokozott nyálfolyást?

Ha bőséges nyálcsorgást tapasztalsz lovadnál (hiperszaliváció >> hiper = fokozott, túlzott; saliva = nyál) annak több oka is lehet. Ezek egy része ártalmatlan, más részük veszélyes, de akad életveszélyes is közöttük. A lovak túlzott nyálfolyása nem ritka, de mivel súlyos betegségek előjele, illetve tünete lehet, ezért elsőként értesítsd állatorvosodat!

A rendellenes nyálfolyás megértéséhez induljunk ki a normális állapotból: „Hogyan, mennyit és miért termelnek a lovak nyálat?”. A lovaknak három pár nyálmirigyük van: a fültőmirigy, a nyelv alatti és az állkapocs alatti mirigy. Ezek a mirigyek szorgalmasan naponta közel 40 liter nyálat termelnek. Ez a nyál nedvesíti és síkosítja az takarmányt, hogy megkönnyítse annak továbbítását a szájból, a nyelőcsövön keresztül a gyomorba. A nyál elsősorban vízből áll, de tartalmaz sokféle vegyületet (pl. nátrium-kloridot, nátrium-bikarbonátot) és számos enzimet (pl. amiláz enzimet) is.

A lovaknál szembetűnő nyálfolyásnak valójában két fő oka van: a fokozott nyáltermelés vagy a normális mennyiségű nyál lenyelésének csökkenése.

Ebben a cikkben a túlzott nyáltermelés okait ismertetjük. A tulajdonosoknak minden esetben együtt kell működniük állatorvosukkal az elsődleges probléma mielőbbi azonosítása és orvoslása érdekében, mert - amint azt majd tárgyalni fogjuk - számos életveszélyes állapot állhat a háttérben.

Fertőző okok

Veszettség

A veszettség a legtöbb melegvérű emlős állatban előfordulhat. Leggyakrabban harapással terjed át a lovakra. A szárazföldi ragadozók (pl. borzok, mosómedvék, rókák) és a denevérek a vírus természetes rezervoárjai.

Amikor egy fertőzött állat megharap egy másikat, a vírus a harapás helyén elszaporodik, majd behatol az érzékelő neuronokba - azokba az idegsejtekbe, amelyek a központi idegrendszer felé információt továbbítanak. Az idegsejtekbe jutva a vírus az idegsejtek hosszú ágain, az úgynevezett axonokon keresztül képes terjedni, az immunrendszer által észrevétlenül, az elöl elrejtőzve. A veszettségvírus előszeretettel vándorol végig bizonyos perifériás idegeken a nyálmirigyekig, ami megmagyarázza, hogy a fertőzött állatok miért termelnek gyakran nagy mennyiségű nyálat.

A veszettség egyike azon kevés, 100%-ban halálos lóbetegségeknek, amelyek megfelelő védőoltással teljesen megelőzhetők. A kereskedelemben kapható veszettség elleni vakcina legalább 1983 óta engedélyezett a lovaknál történő alkalmazásra.

A veszettséggel fertőzött területeken élő lótulajdonosoknak együtt kell működniük állatorvosukkal annak érdekében, hogy lovaik be legyenek oltva veszettség ellen! Azok a tulajdonosok pedig, akik lovuknál veszettségre gyanakodnak, kerüljék a lovuk nyálával való érintkezést, mert a vírus ugyanolyan halálos az emberre nézve is!

A lovak vírusos arteritise (ejtsd: arteritisze)

A vírusos lóarteritisről (angolul: Equine Viral Arteritis - EVA) szóló jelentések viszonylag ritkák, de az azt okozó vírus - a lóarteritis vírus (equine arteritis virus - EAV) - világszerte jelen van a házi lóállományokban.

Az EVA-fertőzés leggyakoribb tünetei közé tartozik a lovaknál:

• láz;
• depresszió;
• a hasüreg (has alatti rész) és a végtagok ödémája (duzzanata);
• gyulladás, eróziók és hólyagok (folyadékkal teli zsákok) a szájban;
• fokozott nyálzás.

Az elmúlt 20-30 évben az EVA megbetegedések gyakorisága szerény mértékben megnőtt, ami a lovak nemzetközi mozgásának és a lósperma és lóembriók kereskedelmének nagyobb volumenével függ össze. Jelenleg a betegség hazánkban bejelentési kötelezettség alátartozik (az állategészségügyi hatóságok számára kötelező jelezni a betegséget!). Az EVA-ra nincs specifikus kezelés, és a járványok kitörése jelentős gazdasági veszteségeket okoz az ágazatnak a magas abortusz, a fiatal csikók elhullása és a ménekben a vírushordozó állapot kialakulása miatt.

Borna-kór

A veszettséghez bizonyos szempontból hasonló, potenciálisan halálos kimenetelű Borna-kór (vírus okozza) a ló idegrendszerét érinti: koordinációs zavarokat, viselkedésváltozásokat (aluszékonyság vagy álmosság) és a garattól, valamint az orrjáratoktól a gégéig és a nyelőcsőig terjedő terület bénulását idézi elő, ami szintén nyálfolyást okozhat.

Egyéb hiperszalivációs okok

Mozgásszervi rendellenességek     

• áll- vagy nyelvcsont törése; temporohyoideális csontritkulás (e csontok összeolvadása stb.).

A garat fertőzései vagy gyulladásai           

• mirigykór, Streptococcus equi, retrofaryngeális nyirokcsomó-gyulladás, a garat duzzanata, légzacskó-betegség.

Szájüregi problémák

• idegen test okozta fájdalom, nyelvsérülések, gyulladás, cellulitis, trauma.

Elsődleges nyálmirigy-betegségek 

• gyulladás, nyálkő vagy mukocéla (kis, folyadékkal teli zsák) képződése, trauma, a nyálmirigy vagy a nyálcsatorna daganatos megbetegedése (adenokarcinóma, melanoma).

Dysphagia (nyelési nehézség)        

• arcidegsérülés, garatbénulás, megaoesophagus (nyelőcsőmozgási zavar).

Nyelvi rendellenesség         

• Actinobacillus lignieresii fertőzés

Toxikus okok

Lóhere-mérgezés

A Rhizoctonia leguminicola gomba, amely a lóherén, különösen a vörös lóherén növekszik, a lovaknál hiperszalivációt okozhat. Ennek oka, hogy a gomba két vegyületet termel, a szlaframint és a szvainsonint, amelyek közül az előbbi képes stimulálni a paraszimpatikus idegrendszert, túlzott nyáltermelést okozva.

A szlaframin mérgezés egyik jellemzője a fokozott nyálfolyás, ezért ezt az állapotot "nyálcsorgatásnak" is nevezik. A nyáladzó lovakról különböző földrajzi területekről számoltak be, beleértve hazánkat is.

A kérődzők, például a tehenek is szenvedhetnek szlaframin-mérgezéstől, amelynek további jelei közé tartozik az étvágytalanság, a puffadás, a hasmenés, a gyakori vizelés és a túlzott szemkönnyezés; azonban a túlzott nyálzás a legkövetkezetesebb jele annak, hogy a lovak lenyelték a gombát, és egyes esetekben ez a mérgezés egyetlen jele.

A fertőzés forrásának eltávolítása után a lovak specifikus terápia nélkül is gyorsan felépülnek. A lóhere jellemzően nem okoz károsodást, de súlyos esetekben fotoszenzibilizációhoz (a bőr fokozott érzékenysége az UV-fényre) és májbetegséghez vezethet.

Szerves foszfát mérgezés

Az állatok és növények védelmére szánt foszfortartalmú rovarölő szerek bizonyos típusai mérgezőek lehetnek a lovakra. A szerves foszfátok, amelyeket hagyományosan a lovak parazitás fertőzései, például bagócs és fonálféreg ellen használtak, minden állatnál jelentős mérgezést okozhatnak, ha a toxinszintek meghaladják a szervezet által feldolgozható szintet. Véletlen mezőgazdasági mérgezések akkor fordulhatnak elő, amikor a gazdák szerves foszfátokat használnak a terméspusztulás megelőzésére.

A kezdeti mérgezés jelei meglehetősen egységesek az érintett lovak körében, és a következők:

• túlzott nyálfolyás;
• szűk pupillák;
• gyakori vizelés;
• hasmenés;
• kólika;
• légzési nehézség.

Ha a lovat nem kezelik, izomgörcsök, gyengeség, idegesség, koordinációs zavarok és görcsök következhetnek.

A cikkhez a Lovas nemzet magazinba készült infografikánkat itt találod>> 

A lovak fűbetegsége

Ez a rejtély továbbra is gyötri a lovakat Európában, különösen Skóciában, de az állatorvosok a világ más részein, így az Egyesült Államokban is diagnosztizálják. Az állatorvosok nem tudják pontosan, hogy mi okozza ezt a vegetatív idegrendszeri működési zavart, de az egyik feltételezés szerint a legeltetett lovak Clostridium baktériuma által termelt toxin a felelős. A kutatók úgy vélik, hogy a toxin szétterjed a szervezetben, és a kólika klasszikus tüneteit, étvágytalanságot, túlzott nyálelválasztást és sok esetben halált okoz.

Hepatikus okok

Májbetegségeket a legelőn kialakuló vegyi terhelés is okozhat. Például egyes növények olyan vegyületeket tartalmaznak, mint a pirrolizidin alkaloidok (PA-k), amely a lovak májbetegségének gyakori oka. A PA-kat termelő növények általában nem ízletesek a lovak számára, de aszályos időkben a lovak legelés közben elfogyaszthatják ezeket a növényeket. Más esetben a lovak véletlenül a szénabálába került PA-tartalmú növényektől szenvedhetnek el mérgezést.

A máj szabályozza az energiaanyagcserét, valamint átalakítja és eltávolítja az idegen anyagokat. A májműködési zavarok klinikai tünetei gyakran nem specifikusak, és az anyagcsere és a kiválasztás rendellenességeiből erednek. A vérkép a súlyos elváltozások előtt nem feltétlenül jelez problémát.

Az érintett lovaknál sárgaság, rossz kondíció, étvágytalanság, letargia, enyhe kólika, agyi diszfunkciót (pl. viselkedésváltozás, bódultság, kóma) eredményező hepatikus agyi károsodás, hasmenés, ödéma, viszketés, túlzott ivás és fokozott nyálzás jelentkezik.

Gyomor-bélrendszeri okok

Fogászati vagy szájbetegségek

Az Amerikai Lógyógyász Állatorvosok Szövetségének (AAEP) 2013-as, a fogászati rendellenességekre összpontosító konferenciáján kiemelték, hogy a csikók újszülöttkori vizsgálatától kezdve hat-tizenkét havonta szájüregi vizsgálatot javasolt végezni. Az állatorvosok egy megfelelően elvégzett szájüregi vizsgálat során könnyen azonosíthatják a fokozott nyálfolyást kiváltó szájüregi rendellenességeket, többek között:

• plakk;
• fogkő;
• szkuláris (az íny és a fog közötti) vérzés;
• ínygyulladás (ínygyulladás);
• a fogak elmozdulása;
• szájüregi daganatok;
• parodontális zsebek és a fogak közötti tág terek, amelyek az takarmány megtapadását eredményezhetik;
• malocclusio (rosszul illeszkedő fogsor).

A szájüreg gyakoribb rendellenességei, amelyek fokozott nyálfolyást okozhatnak, a következők: hibás fogsorzáródás, fogágy-betegség; a száj lágyszöveteit, a fogak keményszöveteit vagy a fogakat tartó csontot ért trauma; idegen testek; és szájüregi daganatok. Lényegében minden, ami irritálhatja a szájnyálkahártyát vagy szájfájdalmat okozhat, képes fokozott nyálfolyást kiváltani.

Nyelőcsőeltömődés

Nyelőcsőeltömődésnél a ló nyelőcsövében olyan anyag van (általában nem jól megrágott, vagy megduzzadt takarmány), amely nem tud normális módon a gyomorba jutni (ezért nevezik nyelőcsőelzáródásnak is). A nyelőcsőeltömődés jelei közé tartozik a nyugtalan viselkedés és a kinyújtott nyakkal való állás. Előfordulhat öklendezés vagy felböfögés, különösen akkor, ha az elzáródás a nyelőcső felső részén, a torokhoz közel helyezkedik el. Megfigyelhető a nyál- és takarmánytartalmú habos orrváladék ürülése, emellett nyelési képtelenség és túlzott nyálfolyás is előfordulhat. A nyálfolyás és az egyéb klinikai tünetek mértéke a nyelőcsőeltömődés súlyosságától és az idegen anyagnak a nyelőcsőben való elhelyezkedésétől függ.

Fekélyesedés

A ló testén különböző típusú fekélyek alakulhatnak ki, mind kívül, mind belsőleg, beleértve a nyelvet, az ajkakat, a gyomrot és a vastagbelet. A száj-, nyelőcső- és/vagy gyomorfekélyes lovaknál meglehetősen gyakori a fokozott nyálelválasztás. A tulajdonosok észrevehetik, hogy az érintett lovak evési nehézségeket, nyelési fájdalmat, kólikát és étvágytalanságot mutatnak.

A tulajdonosok a következőkkel segíthetnek a lovak fekélyeinek megelőzésében és kezelésében:

• körültekintően adnak nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket, mivel egyesek fekélyt és vesekárosodást okozhatnak;
• állatorvos által felírt ranitidin vagy omeprazol adása a gyomorsavtermelés csökkentése érdekében; és
• a szukralfát védőszer használata a fekély bevonására és gyógyulásának elősegítésére

Gyomorneoplázia (daganatok)

Bár viszonylag ritka, a Journal of Veterinary Internal Medicine 2009-es számában megjelent, a lovak gyomorrákjáról szóló egyik tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy a leggyakoribb forma messze a laphámrák volt. A vizsgálatba bevont 24 érintett ló esetében a kutatók leggyakrabban étvágytalanságot, fogyást, letargiát, kólikát és lázat észleltek. Emellett a 24 gyomorrákos ló közül hétnél (29%) fokozott nyálfolyást figyeltek meg.

Összefoglalás

A lehetséges okok széles skálája ellenére a lovak fokozott nyáltermelése összességében ritka, és a nyálelválasztás legtöbb oka könnyen kezelhető. Azonban minden lótulajdonosnak határozottan ajánlott minden nyáladzó állathoz némi félelemmel közelíteni, különösen a veszettség - egy 100%-ban halálos betegség - lehetséges emberre történő terjedése miatt. Mint mindig, ha kétség merül fel, hívd fel állatorvosodat, és érdeklődj lovad klinikai tünetei alapján!

Köszönjük a lektorálást Dr. Bába András lógyógyász specialista állatorvosnak!

A cikkhez a Lovas nemzet magazinba készült infografikánkat itt találod>>