"MELEG sántaság" kezelése
Leegyszerűsítve a terhelésre romló ízületi gyulladást jelenti ez a fogalom. Fontos megérteni, hogy MIÉRT alakul ki az állapot, és miért szükséges a belső, gyógynövényes kezelés is a gyógyuláshoz. Nem elég a pihentetés, a külsőleges és a gyógyszeres kezelés.
A "meleg sántaság" jellemzője, hogy a ló sántasága romlik a meleg hatására. Meleg lehet a nyári időszak, de jellemzően a mozgás miatti bemelegedésre gondoljunk elsősorban, mint állapotromlást előidéző tényezőre.
Előfordul, hogy a háttérben fennálló gyulladás nem okoz szembetűnő problémát. Például nincs látható duzzanat, a ló alacsony jármódokban (pl. lépés) nem mutat sántaságot. Csak avatott szem látja a mozgászavart, csak szakértő keze érzékeli, hogy a testhő nem szimmetrikus (pl. a bal oldali lábtő melegebb, mint a jobb oldali).
Azonban a mozgás vérkeringést fokozó hatására a már eleve gyulladásban lévő ízület tovább melegszik, a gyulladás fokozódik.
Alapelv, hogy az ízületek gyulladása mindenképpen állatorvosi diagnózist és ellátást igényel, és a gyógynövények (FitoCavallo HOLA és ASPRINT termékek) kiegészítő jelleggel segítenek.
Ha nincs megszüntetve a kiváltó ok, akkor jó esetben is csak az állapot stabilizálása érhető el. A kiváltó ok csökkentése/megszűnése mellett akár tartóssá válhat a kedvező eredmény, a megindult gyógyulási folyamatok akár teljes tünetmentességet, gyógyulást is hozhatnak.
A kiváltó ok megszüntetése egy egyszeri sérülésnél – ha az műtéttel, gyógyszerekkel, rehabilitációval orvosolható – értelemszerűen nem jelent sokáig problémát. Azonban az ismétlődő behatások kihívást jelenthetnek. Ezek esetén már komolyan fontolóra kell vennie a lovasnak, hogy mi vezetett a ló sántaságához (pl. rossz edzéstechnika, túlterhelés, gyulladáskeltő anyagcsere-folyamatok), hogyan tehet ezek ellen?
A meleg sántaság érinthet ízületet, izmot, inat, szalagot, patát. Ezen belül az ízületgyulladás bármely ízületet érinthet, de leggyakrabban a végtagok, a függesztő övek és a gerinc érintettek: vagyis az ezekben található csontok közötti összeköttetések.
A gyulladás gyakran kívülről is látszik vagy tapintható (pl. testrész melegedése, helyi ödéma, illetve a fájdalom és a mozgás beszűkülése, akadályozottsága is feltűnő lehet.
Néhány esetben a sánta lovon semmi nem tapintható, vagy látható - a mozgás beszűkülésén kívül. Ilyenkor biztosan szükség van állatorvosi műszerekre, hogy megállapítható legyen a probléma pontos oka, elhelyezkedése.
A sántaságot okozó fájdalmat az esetek túlnyomó részében gyulladás váltja ki. Ezért kap a ló gyulladáscsökkentőt gyógyszerként. Gyógynövényekkel is ezt az elvet követjük, csakhogy súlyos fájdalom esetében sosem ajánlunk gyógynövényt a gyógyszer helyett!
A gyulladásokban az igazán veszélyes az, hogy elindul a porcfelszín degenerációja, vagyis leépülése, tönkremenetele. Az ízületben a gyulladás olyan anyagcsere-folyamatokkal jár, melyek a porcfelszín elvékonyodását, károsodását vonják maguk után.
Ha nem jut elég tápanyaghoz a porc, illetve a felszínét károsító anyagok felszaporodnak az ízületi folyadékban. Ezért nagyon-nagyon fontos a gyulladások mielőbbi visszaszorítása, először gyógyszerekkel, majd ezek folytatásaként gyógynövények segítségével.
A meleg sántaság egyik nagy veszélye, hogy pihenésre javul az állapot, így a ló gyógyultnak tűnhet, miközben csak átmenetileg tünetmentes.
Ilyen lovak tipikusan azok, akik a karámból kihozva még teljesen tisztán mozognak, felnyergelve, felkantározva viszont már sántán mennek ki a pályára, vagy az első öt kör után kezdenek bicegni.
Ebben az esetben a ló nem szimulál és nem játssza meg magát, csak éppen vérkeringés fokozódásától (ami melegérzettel is jár) a gyulladás belobban. Azonnali pihentetésre van szükség!
Ha az érintett lónál elmúlik a sántítás néhány perc ügetés vagy vágta után, akkor az az adrenalin fájdalomérzetet csökkentő hatásának tudható be, nem pedig a "gyógyulásnak".
A "meleg sánta" lovak nem szeretik a melegítő, vérbőségfokozó masszázst (például a hátukon), de jól esik nekik, és állapotuk javul a hűtő hatású kezelésekre, például mentolos-kámforos hűtőzselés bekenésre, mosásra, vízzel, jégtömlővel hűtésre (ezekről kérjük ki állatorvosunk véleményét).
Gyógynövényes szemmel nézve, ha etetjük a herbákat, akkor mindegy, hogy melyik testrészt érinti a fájdalom és a gyulladás: az első vagy a hátsó lábakat, vállat, lapockát, tarkót, a gerinc nyereg alatti vagy nyereg mögötti részét, netán a csípőt. A növényi hatóanyagok mindenhova eljutnak a vérkeringéssel, és kifejtik lassú, jótékony hatásukat.
Mivel a gyulladás egyik ismérve a melegedés, így érthető, hogyan kapcsolódik össze a két fogalom. Természetesen a külsőleges hűtésnek is nagy szerepe van, hiszen a gyulladások csökkentése a legfontosabb.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!