Megfázás tünetei és kezelése lovaknál

Hűvös vagy hideg időben könnyen megfázhat a ló, akár télen, akár nyáron. A nyári, teljes testet érő slagozás az érzékenyebb lovaknál könnyen tüdőgyulladást okozhat. Ha nem száradt le a ló munka után, és kiteszik a hideg, szeles karámba, az szintén kockázatos. Gyógynövényekkel elsősorban (de nem kizárólag) az akut szakasz után avatkozhatunk be, amikor már nincs hőemelkedés vagy láz.

Nagyobb túrák után a fáradt, izzadt lovat, hűvösebb időben érdemes legalább szalmacsutakkal átdörzsölni, főleg a hasát. A takaró is hasznos, ha engedi szellőzni a bőrt, és nem csapódik le rajta belülről a pára.

Télen, ha hirtelen lehűl a kinti hőmérséklet, és az amúgy istállóban tartott ló hozzászokás nélkül vágtázni kezd, könnyen lehűlhet a felső légutak nyálkahártyája. Ha ezen a náthavírusok elszaporodnak, elkezdik nyálkahártyát roncsoló tevékenységüket, és a taknyos orrfolyás hamarosan megjelenik.

A megfázás kezdeti tünetei:

• láz vagy hőemelkedés
• levertség
• enyhe étvágytalanság
• fázékonyság
• ízszerű vagy híg orrfolyás
• ha van köhögés, az száraz, fájdalmas

A megfázás első tüneteként a ló köhécselni kezd, vagy csak folyik az orra, miközben lehet hőemelkedése, láza. Ilyenkor itathatunk hársfából, fűzfakéregből, bodzavirágból és kamillából készült langyos teát a lóval. Ha az állatorvos lázcsillapítót javasol, akkor amellett is ihatja ezt a ló. Eközben semmiképp ne álljon az állat huzatban, teste ne hűljön ki!

Az orrváladék nem sokkal később fehér, hígan folyó lesz, egyre sűrűbb. Ha már sárgás/ sárgászöld és ragacsos az orrváladék, akkor bakteriálisan felülfertőződött: valószínűsíthetően nem újkeletű betegségről van szó.

Lovanként eltérő, hogy lehet, hogy kialakul-e köhögés, nem mindig jellemző a megfázás legelején. Ha eleinte köhög a ló, akkor az inkább felületes köhögés (még nem hurutos, csattanó).

A hőemelkedést vagy lázat követő szakaszban, amikor már bőségesebb a nyálkatermelés, szinte mindig megfigyelhető köhögés a lónál.

A lázas-hőemelkedéses időszakban legfeljebb aszkorbinsavat (C-vitamin) és izzasztó-lázcsillapító teát adhatunk a többnyire bágyadt lónak (hárs, bodza, fűz keverék). A legfontosabb a pihenés az istállóban, melegben. Enyhe esetben 10-14 nap alatt kiheveri a ló a megfázást – látszólag.

A lovasok tipikusan két hibát követnek el. Az egyik, hogy nem hagyják békén pihenni a lovat: kiteszik karámba vagy még rá is ülnek. Teljesen mindegy, hogy „Csak könnyű munkát kap, csak sétálok vele, hogy ne essen ki a rutinból!” címmel teszik ezt. Békén kell hagyni az állatot, hadd gyógyuljon.

A lovasok másik gyakori hibája, hogy 5 vagy 10 napig etetnek egy nyálkaoldó-köptetőt a lóval, aztán abbahagyják. A betegség lefolyása arról szól, hogy gyakran még hetekig, de inkább hónapokig termelődik többlet nyálka a lóban, mert a léghám szövete nem áll helyre ilyen rövid idő alatt, és a gyulladás, ha kisebb mértékben is, de fennmarad.

Fontos, hogy akár van tünet, akár nincs, a fitoterápiás kezelés második felét ne hagyjuk ki és ne rövidítsük le!

A nyálkaoldó-köptető gyógynövényes kúra legalább 2, de inkább 3 hónapig tartson, hogy semmiképp ne maradjon bent váladék, és hogy ne csapjon át a megfázás miatt érzékennyé vált nyálkahártya "allergiás, túlérzékeny nyálkahártyává". Ez egy fontos dolog, jó észben tartani.

A Hagyományos Kínai Állatorvoslás úgy tartja, hogy egy téli vagy hideg időben történt megfázás során az ún. Hideg nyálka képződik, amit forró energetikájú növényekkel ellensúlyozunk. Ezért a legelső teendő, hogy megfázáskor mehet a nyers vöröshagyma, fokhagyma, torma és gyömbér (kombinálva vagy egyenként) az abrakba. Ezekből nem kell sok, hiszen ezek irritálják majd a gyomrot, és nem hiányzik egy gyomorfekély, de egy fél maroknyi megfelelhet (vagy amennyit szívesen megeszik a ló).

Az inhaláláshoz választott „csípős” illóolajok, mint a kakukkfű, erdei fenyő, eukaliptusz szintén jó hatásúak. Ezek mind baktériumölő és nyálkaoldó hatásúak.

Ezekkel általában elég 5-10 napos kúra, de ahogy fent írtam, a betegség ezzel nem ér véget, csak kevésbé látványossá válik, ezért egy-egy megfázást követően az abrakba kevert gyógynövények még 2-3 hónapig indokoltak.

A legtöbb lónál a megfázás miatt gyulladásba került légzőhám érzékennyé válik az ammóniára és az allergénekre. Igen gyakori, hogy a megfázásból légúti gyulladás, majd allergia lesz. A betegség lefolyása ilyenkor gyakran még hetekig, hónapokig elhúzódhat, mert lassan áll helyre a léghám szövete.

Ha nincs kikúrálva a ló a megfázásból, akkor kialakulhat a krónikusan köhögés, orrfolyás, nehezített légzés. Régies nevén: kehesség. Idővel romlik a helyzet, ha a nem megfelelő folyadékháztartás miatt „beszárad” a nyálka, letapad, nehezen ürül.

Gyógynövényes kezelés

Amikor az állatorvosi kezelés nyálkaoldó-köptetőt javasol, akkor bátran válasszuk a természetes összetételű gyógynövény-keverékeket! A nyálkát csípős, illóolaj tartalmú drogokkal oldjuk, és a léghám csillóit izgató drogokkal köptetjük.

Fontos a légutak fertőtlenítése a másodlagos bakteriális felülfertőződés elkerülése vagy visszaszorítása miatt. Ehhez az inhalálás is nagy segítséget ad.

Hörgőtágító hatású gyógynövényeket is tartalmaz a keverék, mert előrehaladott állapotban már nem csak köhög a ló, hanem időnként a kehbarázda is megjelenik, és nehezen vesz levegőt a ló.

Enyhe immunerősítő és emésztésjavító hatással is rendelkeznek a NOER recept gyógynövényei, ami beszáradásra hajlamos nyálka esetén fontos.

Visszatérő megfázásnál vagy fertőzés okozta légúti megbetegedéseknél a nyálkaoldó-köptető hatású gyógynövényei mellé etessük egy hónapig immunerősítő herbákat is. Allergia esetén értelemszerűen mellőzzük a közvetlen immunerősítést!

Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!