Járványtöri - lovas szemmel
Mindenkor aktuális kitekinteni a múltunkat végigkísérő járványokra. Megdöbbentő szembesülni azzal, hogy mekkora pusztítást végeztek ezek a szem számára láthatatlan, veszélyes mikroorganizmusok az emberek és az állatok körében, ugyanakkor szívderítő arról olvasni, hogy sok száz évnyi homályban tapogatózás után miként talált rá az emberiség a titok nyitjára, hogyan vált képes vakcinákkal és járványügyi intézkedésekkel megfékezni a pusztító kórokat.
21 részes sorozatunkkal a járványok történelemformáló hatását tekintjük át - lovas szemmel. Egyedi, a szerző által készített infografikák segítik a téma szórakoztató megismerését. Tartsatok velünk!
Mára hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az emberiség honnan indult a vírusok és baktériumok elleni küzdelemben, és mennyi áldozattal járt, mire a mai higiéniás állapotokat elértük. Alapvetően ugyanez igaz a lovakat, a gazdasági haszonállatokat vagy az embereket veszélyeztető helyzetekre, hiszen az alapelvek megegyeznek.
A most kezdődő sorozatban szeretném bemutatni, hogy itt, a Kárpát-medence területén élők az elmúlt évszázadok során milyen kihívásokkal szembesültek a járványok terén (járványtörténet), hogyan igyekeztek gyógyítani állataikat (az állatorvoslás története), különös tekintettel a lovakat, és hogyan alakult ki a mai, az orvosok, az állatorvosok és a hatóságok erőfeszítéseinek köszönhetően alapvetően biztonságosnak tekinthető járványfelügyeleti rendszer.
Ehhez elsősorban dr. Karasszon Dénes állatorvos-történész professzor nagy gondossággal és alapossággal összeállított, „A magyar állatorvoslás kultúrtörténete” című munkáját használtam fel.
7. Boszorkányok, misztikum és nagy járványok
Ha középkorról beszélünk, akkor Magyarországon is a nagy járványokat kell elsősorban említeni, valamint – bár az uralkodók és a papok számtalan módon igyekeztek ellene tenni – a misztikus-babonás hozzáállást.
6. Keresztes háborúk és a marhavész évszázada
A 13. század a keresztes háborúk és a marhavész évszázada volt. Bár volt elmozdulás a mágikus-babonás megközelítéstől a racionális felé, és fejlődtek a sebésztechnikák is, sajnos sok más vidékkel együtt hazánkban is vándorsebészek járták még az országot. A betegségek felismerése és megkülönböztetése terén nagy volt a zűrzavar, a zoonózis lehetőségét pedig hosszú időn át tagadták.
5. A skolasztikus medicina és az alkémia
A 10-11. századtól a tudományos jellegű klasszikus orvostudomány kezdte kiszorítani a kolostori medicinát. Az egyszerű nép körében ugyanakkor a kuruzslók és egyéb „kézművesek” vették át a betegellátást.
4. A középkori európai keresztény vallásos gyógyászat
3. A középkori európai orvoslás eredete
A középkori gyógyászatban három nagy csapásirány létezett egymással párhuzamosan: a sámánság, a klasszikus antik hatás, illetve a keresztény (kolostori) gyógyászat. A nyugati, modern orvoslás megalapítói az ókori görögök voltak, ez azonban Európában csak jelentős kerülővel valósulhatott meg.