FitoCavallo Tudástár Lovasoknak

Te is etetsz huminsavat a kutyáddal vagy a lovaddal? Ennek az anyagnak számos előnyös egészségügyi hatása lehet, azonban légy óvatos! Nem szabad sem gyógyszerekkel, sem gyógynövényekkel együtt etetni, de még a vitamin- és ásványi kiegészítőkkel történő együttes etetését is jó, ha kerülöd.

Az alábbi listán megtalálod a TOP10 zöldséget, gyümölcsöt, olajos magot és  gyógynövényt, amelyeket kis mennyiségben biztonságosan lehet a lovakkal etetni, valamint olvashatsz egy rövid leírást azok jótékony hatásairól és esetleges mellékhatásairól.

A mindennapok során viszonylag ritkán alakul ki akut (azonnali, súlyos) mérgezés lovaknál, azonban annál gyakoribb a krónikus, időben elhúzódó terhelés. Ennek jelei nem egyértelműek, a lovasok sokszor nem kötik mérgezésekhez (teljesítményromlás, kedvtelenség, fogékonyság fertőzésekre, fogyás). A FitoCavallo youtube csatornán elérhető számodra is Marton Zsófia ingyenes előadása a témában, valamint számos képi és videós anyag.

A lenmagról mindenféle információ kering a köztudatban, de a szakirodalom sem fogalmaz mindig egyértelműen. Mennyit és hogyan etessünk, egyáltalán etessük a lóval? A lenolaj, a mikronizált lenmag, a mash, az avasodás veszélye, a lenmag fekélyellenes gyógyhatása vagy a mérgező ciánglikozidok mind szerepelnek az alábbi írásban.

A legtöbb lovas fejében idilli kép él a derékig érő, zöld fűben legelésző boldog lovakról. A valóság azonban ennél kiábrándítóbb. A nagy adagban elfogyasztott, tavaszi zöld fű nem csak hasmenést, de egyes lovaknál életveszélyes patairha-gyulladást is okozhat. Különösen veszélyeztetettek az elhízott lovak.

Miért eszik egész nap a ló, miért nem hagyja abba, ha már jóllakott? - tehetnénk fel a kérdést sok túlsúlyos ló esetében. Hasonló, sokakat foglalkoztató kérdés, hogy "Miért őrül meg az egész istálló, amikor abrakoltatás közeleg?!". A hormonok szabályozzák ezeket elsősorban, és az alábbi infografikából ki is derül, hogyan.

Végigolvastad már valaha a féreghajtáshoz használt szerek használati utasításait?

A makrociklikus laktonoknál többek között ez áll benne: "A moxidektinnel kezelt állatok által a legelőkre kiürített bélsár átmenetileg csökkentheti a trágyát fogyasztó élőlények számát. ... Egyes ganajtúró bogarak, ritka denevér- és madárfajok eltűnését a moxidektin és ivermektin felhasználásához kötik. Amennyiben vízbe kerül a hatóanyag (pl. növényvédelemben mint rovarölő, vagy a kezelt lovak trágyája révén), akkor a teknősökre, egyes halakra is mérgező hatást fejt ki.".

A klasszikus fitoterápia egészen más, mint ami ma zajlik: tömegtermékek tucatjai töltik meg a lovas bolti polcokat és webshopokat, melyektől a lovasok a gyógyulást várják. Egyes esetekben ezek hatnak, de többnyire csak részben vagy egyáltalán nem segítenek. Mivel minden ló egyedi, ezért törekedni kell az egyedre szabott kezelésre.

Számos esetben nem érhetünk el sem javulást, sem tünetmentességet, sem gyógyulást a légzőszervi betegséggel küzdő lónál, ha nem változtatunk a kiváltó okon. Azonban nem mindig egyértelmű, hogy mi az?! Az adott betegség kialakulásához hozzájáruló fizikai, mentális és pszichés okok felderítése a gyógyszeres és gyógynövényes kezelés mellett nagyon fontos.

Minden, csak nem szép, ha lovunk - ráadásul szürke, minden reggel koszos fenékkel és barna, ragacsos hátsó lábakkal fogad minket. Amikor felemeli a farkát, egy jó barna csík fröcsköl az istálló frissen meszelt falán, vagy egy felszedhetetlenül szétfolyó tehénlepényt hagy maga után a homokos karámban.

Mivel minden ló fő takarmányforrása a széna, ezért igencsak fontos tudni, hogy milyen minőséget eszik belőle az állat. A betakarítás idején és a tároláson nagyon sok múlik, de az sem mindegy, hogy milyen növényfajokból áll, illetve hol termett. A fő károsító, a penész, sajnos nem mindig látszik szabad szemmel.

Gyógynövényes tanácsadásunk során számtalan esetben érkezett be kérdés a lovasoktól a legelő veszélyeivel kapcsolatban. Most igyekszünk a leggyakoribb kérdésekre válaszolni. Kezdjük ezzel: "A legelő füvének cukortartalma mikor a legalacsonyabb?".

A bükkönyök magas fehérjetartalmú takarmánynövények, amelyekkel a ló zölden a legelőn, zölden betakarítva (pl. kaszálva), illetve szárítva a széna fogyasztásakor találkozhat. Magjaik szennyezésként bekerülhetnek az abrakba, vagy a szénába. A bükkönymagok cséplését követően szalma is készülhet a növény szárából.

Ha mérgezésre gyanakszunk, és erre akár csak a legkisebb gyanú is felmerül, akkor azonnal állatorvost kell hívni, aki az elmondottak alapján már a távolból is szolgálhat hasznos tanácsokkal. A lótartó/lovardavezető feladata felismerni a mérgezésre utaló jeleket az állaton, és elsősegély jelleggel ellátni a lovat az állatorvos kiérkezéséig. Ez sok esetben életmentő jelentőségű lehet.

A lovaknál bekövetkező mérgezések súlyossága függ attól, hogy milyen korú és állapotú ló, mikor és mennyi mérgező növényt evett meg, illetve abban mennyi volt a mérgező hatóanyag. Ez utóbbitól függenek a mérgezési tünetek is, amelyek számos szervrendszert érinthetnek: külön-külön is, de gyakrabban együtt, egyidejűleg fellépve.

Lovaink a legelőn, terepeken (legeltetés közben), a karámban, vagy a széna, a táp és az abrak fogyasztásakor találkozhatnak mérgező növénnyel. Fontos, hogy minden lovas ismerje a legfontosabb mérgező növényeket, és motivált legyen ezeket mielőbb eltávolítani a ló közeléből, netán az étrendjéből. Jelen cikksorozattal ebben kívánunk segítséget nyújtani!