Az akut fázis után következő szakasz a rehabilitáció, a felépülés. Kisebb sérülésnél néhány napig tart, súlyos esetben akár 6-12 hónapig. Ha ezt nem megfelelő módon végzik, akkor a ló használati értéke és élettartama lecsökken, krónikussá válhat egy-egy gyulladás, vagy helyrehozhatatlanul tönkremegy valamelyik szövet.
Ma még sok helyen elfogadott a „leállítás”, mint a gyógyulás alappillére. Ha ennél több nem történik, akkor ez egy nagyon helytelen hozzáállás, mert ennél sokkal hatékonyabb megoldások is léteznek. A leállítás helyett a kontrollált mozgatásra kell helyezni a hangsúlyt. Érdemes gyógynövényeket és szövetépülést elősegítő anyagokat etetni a lóval, kúraszerűen.
Ez az időszak valamennyire felgyorsítható a gyógynövényekkel, de az igazi előnyt a teljesebb, szebb, tökéletesebb gyógyulás jelenti, mely strapabíróbb szöveteket eredményez, mintha gyógynövények nélkül kénytelen regenerálódni az állat. Hasznos fizioterápiás kezelést is igénybe venni, ha az állatorvos egyetért.
Gyakori problémák a rehabilitációban
Helytelen mozgatás
-
a több hónapig tart, teljes leállítás a legtöbb sérülés esetében nem helyes. A kontrollált mozgatást szakszerűen végezve, hatásos(abb) minden egyéb kezelés.
Türelmetlenség
-
nem tartják be a szövetelbontáshoz és az új szövet felépüléséhez szükséges időszakot: túl hamar és túl intenzív munkába fogják a lovat.
Egysíkú szemlélet
-
az anyagcsere zavarából kiinduló betegségeknél (pl. belső gyulladások, sejtroncsoló szabadgyökök) a takarmányozási és tartási körülmények javítása nélkül csak tüneti kezelést végeznek.
Gyógyszer-túlhasználat
-
az erős hatású gyulladáscsökkentő gyógyszerek csak korlátozottan vethetők be. Mind a túladagolás, mind a túl hosszú alkalmazás mellékhatásokhoz vezethet (emésztőszervek gyulladása, vese elhalás, túlzott májterhelés, idővel májfunkció-csökkenés).
Állatorvosi (műszeres, képalkotó) kontrollvizsgálat hiánya
-
anyagi okok miatt nem végeztetik el az állatorvossal a gyógyulást megerősítő diagnosztikát, így látatlanban kezdik újra használni a lovat. A tünetmentesség nem mindig jelent gyógyulást!
Az állatorvos által javasolt kontrollált mozgatást és regenerációs időt be kell tartani a teljes gyógyuláshoz, amit érdemes végigkísérni műszeres vizsgálattal. Ezt legalább kétszer javasolt elvégezni, még akkor is ha drága: először a betegség elején, a pontos diagnózis miatt.
Végül a tervezett gyógyuláskor (kontroll vizsgálat), a szövetek épségének és helyreállásának ellenőrzésére, a teljes gyógyulás megerősítésére. Akik ezen spórolnak, gyakran ráfizetnek, mert hamar kiújulhat a sántaság, és kezdhetik elölről az egész kezelést, de már rosszabb gyógyulási esélyekkel.
„Ha nincs még egy hónapod várni a gyógyulásra, akkor honnan lesz időd újrakezdeni az egészet?”
Mozgásszervi sérülések átlagos gyógyulási ideje
Az alábbiak hozzávetőleges adatok, egy állatorvosi klinika ajánlásaiból fordítottam. Ebben a kérdésben MINDIG kérjük ki a kezelő állatorvos tanácsát, javaslatait, ajánlását, és tartsuk is be azokat!
-
Enyhe: 2-8 hét
-
Közepesen súlyos: 2-4 hónap
-
Súlyos: 9-12 hónap
-
Enyhe: 2-8 hét
-
Közepesen súlyos: 2-6 hónap
-
Súlyos: 6-12 hónap
-
Akut: 2-6 hét
-
Szubakut: 2-4 hónap
-
Krónikus: 3-9 hónap
-
Szakadás, műtéti helyreállítás: 4-12 hónap vagy több
Csontsérülés
-
4-12 hónap vagy több
Ízületi porc helyreállása
-
6-18 hónap
Sok szövet még 1-2 évvel a sérülést követően is az átépülés jeleit mutatja!
Dr. Carol L. Gillis, amerikai állatorvos az ínsérülések rehabilitációjában az alábbi kontrollált mozgatást javasolja, sérüléstől és a gyógyulás mértékétől függően.
A javasolt kontroll vizsgálatok időpontját is megadja, valamint azt ajánlja, hogy a ló nem mozogjon szabadon, tekintve, hogy az állat valamitől megijedve vagy jókedvében nekiállhat szaladgálni, hirtelen fékezést vagy fordulást végrehajtva, s így könnyen visszasérülhet.
E célból egy kisméretű karámban vagy egy nagyobb bokszban tartást javasol. Ez nem egyenlő az egyhelyben állással, ami pangó vérkeringést, leépülő izomszövetet, kis terheléshez alkalmazkodó csontokat eredményez.
Ne feledjük, mindez csak hozzávetőeleges ajánlás! Mindig a lovat aktuálisan kezelő állatorvos szava a döntő, ő pedig akkor tud megalapozottan dönteni, ha a sérült lóhoz megfelelő időközönként kihívják az ajánlott műszeres, képalkotó diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére.
Rehabilitáció alatt nagyon fontos, hogy a megfelelő gyógynövényeket és szövetépülést elősegítő anyagokat etessünk a lóval, kúraszerűen.
WHO fogalmak
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) három fogalmat emel ki embereknél, melyek a károsodással járó folyamatok egymás után következő állomásait jelentik. Ha nem történik időben megfelelő beavatkozás, akkor a károsodásból fogyatékosság (=nem alkalmas munkára), a fogyatékosságból rokkantság (=nem képes önállóan élni) lesz.
A rehabilitáció célja, hogy a fogyatékosság, illetve a rokkantság ne jöjjön létre a lóban, vagy legalább minél kisebb mértékben alakuljon ki.
Károsodás: időszakosan jelentkező vagy állandóan jelenlévő káros behatás a lóra nézve. Minden, ami élettani zavart, anatómiai veszteséget, működési rendellenességet és betegséget okoz, „károsító hatásnak“ minősül. Ilyen például a megbetegítő takarmányozás, a baleseti sérülések, a környezetszennyezés. Hatásuk lehet például gyulladás, trauma, mérgezés, daganat, degeneratív elváltozás.
Fogyatékosság: ezt a fogalmat lovaknál nem használják, de ha ettől elvonatkoztatunk, akkor: következményeként a ló normális érzékelése (szenzoros), mozgató képessége (motoros) vagy mentális funkcióihoz szükséges képességei részlegesen vagy teljesen, átmenetileg vagy véglegesen hiányossá válnak. A nem gyógyítható sántaság, a nehezített légzés, a havi vakság vagy az ataxia, mind olyan betegségek, melyek korlátozzák a ló használatba vételét. Többnyire a ló selejtezésével végződik.
Rokkantság: ez sem lovas fogalom, de érthetővé teszi a problémát. Elkerülhetetlenül a leselejtezést (vágóhíd vagy eutanázia) jelenti következményként. Ekkor a ló már a mindennapi élettevékenységeit sem képes tartósan megvalósítani. Ilyen eset például a kétoldali vakság, a tartós felhevederezés, húgyhólyag bénulás, elviselhetetlen fájdalommal és/vagy mozgásképtelenséggel járó sántaság (pl. artrózis, patairha-gyulladás súlyos patacsont süllyedéssel, patahenger szindróma, nem gyógyuló törés, végtag elvesztése).
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönöm a lektorálást Dr. Bába András lóspecialista állatorvosnak (www.polequi.hu)!
