Lovaknál sok ezer éves népi megfigyelés, hogy az idegesség kólikás görcsöket tud okozni. A belek és az agy között megfigyelhető egy visszacsatolás. Ezért, ha az agy túlfokozott állapotba kerül, például hormonális vagy idegi hatások miatt, esetleg front közeledik, az idegi izgalmat a belek simaizmainak görcsei követik.
Alapvetően két, gyógynövényes szemmel érdekes típusa figyelhető meg. Az egyik esetben közvetett hatások váltják ki a kólikás betegséget: pl. stressz, fájdalom, bélflóra egyensúly felborulása következtében a bél-agy tengely közvetítette parancsok, intenzív pszichés élmény.
Ezeket alapvetően stresszkólikának hívják, mert többnyire egy intenzív stresszélmény előzi meg a kólikás görcsöket.
A másik esetben közvetlenül az agy, a vezérlés működése szenved zavart, pl. időjárási frontok idején (frontkólika) vagy extrém hőmérsékletnél (hidegkólika, hőstressz) a vérkeringés zavara miatt.
További esetet jelentenek a központi idegrendszerre ható (gátló vagy izgató hatású) mérgező növényi, bakteriális vagy vírusos eredetű toxinok, de ezek már nem tartoznak a fitoterápia tárgykörébe, legfeljebb a májvédelem erejéig, hepatoprotektív drogok (pl. máriatövis vagy annak kivonata, a szilimarin) adagolása miatt.
Az első két esetben, amikor az idegrendszer közvetve vagy közvetlenül érintett a kólika kialakulásában, javasolt a bél simaizmainak görcseit oldó növények mellé a központi idegrendszerre ható, nyugtató gyógynövények etetése is.
Bél-agy tengely
Humán kutatásokban ma már bizonyossá vált, hogy a szorongás és a depresszió, melyeket egy szerotonin nevű, boldogsághormonnak is emlegetett vegyülettel kezelnek, valójában a bélflóra zavarából indul ki a legtöbb esetben.
A bélbaktériumok és a bélfal sejtjei termelik a szerotonin nevű hírvivő molekula 95 százalékát, ami a hangulat szabályozásáért felelős. Ez a „boldogsághormon” a bélben nagymértékben megkönnyíti az idegek számára az izmos bélfal mozgatását és fontos jelzőmolekulaként szolgál a bél és az agy közötti kommunikációban.
Kísérletek bizonyítják, hogy egyetlen idegrendszeri impulzusra a bél kilenc válaszreakciót küld vissza az agyba közvetlenül az úgynevezett bolygóidegen keresztül. Ez az agyideg a nyúltagyból indul ki és érzőidegekkel hálózza be a mellkas, a rekeszizom és a belek körüli területet. Így minden változás, ami a belekben történik, azonnal feljut a nyúltvelőbe, ahol többek között a légzés- és a keringésszabályozás helye van.
E közvetlen idegi kontakt mellett egy indirekt kapcsolat is van a bél és az agy között, mely a mai napig kutatás tárgya. A bél „üzenetei” a bélbaktériumok által termelt hírvivő (messenger) anyagok közvetítésével, valamint a takarmány lebontása során keletkezett melléktermékek révén jutnak a keringésbe, majd az idegrendszerbe.
A bél-agy tengely rendellenes működése súlyos metabolikus (anyagcserét érintő) és mentális betegségek kiváltó oka lehet. Humán kutatások szerint sok esetben a depressziós betegek öngyilkosságának hátterében ez áll.
Külön érdekesség, hogy a bélflóra állapota igen nagy befolyással bír a kommunikációra: különféle jelekkel és anyagokkal szabályozza azt. Egyesek szerint összefüggés van a bélflóra egyensúlyi állapotának kibillenése (diszbiózis) és a depresszió között embereknél, de a függőségekkel (pl. cukorfüggőség) kapcsolatban is találtak már összefüggéseket. Nincs kizárva, hogy lovaknál ez pontosan ugyanígy működik.
Az agyat és a belső szerveket összekötő kommunikációs csatorna részei:
-
agy és gerincvelő
-
immunrendszer
-
hormonrendszer
-
belső szervek vezérlése
-
a bél saját beidegzése
-
a vagus ideg
-
a bélflóra
Legújabb kutatások szerint ez a komplex kapcsolatrendszer biztosítja a szervezet belső egyensúlyát (homeosztázisát), vagyis mindazon folyamatokat, melyek állandóvá teszik a sejtek belső környezetét.
A sejtek körül a szövetek közötti folyadék található. A sejtek által felvett, majd ide leadott anyagokat a nyirok- és vénás keringés szállítja el. A homeosztázis nagyrészt ennek a közegnek a stabil egyensúlyát biztosítja (mely nélkül bekövetkezik a halál), de például az állandó testhőmérséklet biztosítása vagy az elsavasodás megelőzése is feladata.
A gyakorlatban megfigyelhető, hogy az „emésztésjavító” gyógynövények minden olyan állapotban segítik a lovat, amikor az állat hő- vagy folyadékháztartása kissé kibillen egyensúlyából.
A száraz bőr, sprőd-töredező szőr vagy a hideg, kihűlésre hajlamos végtagok a homeosztázis meggyengülését mutatják, ennek rendezéséhez mindig alkalmazunk a bélflóra állapotát pozitívan befolyásoló gyógynövényeket is!
A frontérzékenység embereket, állatokat sújtó, meteorológiai eseményekhez köthetően megjelenő közérzet- és egészségi állapotváltozás, mely lovaknál leggyakrabban kólika, befulladás, reumatikus bántalmak és viselkedési zavarok (agresszió, hiperaktivitás, zavartság) formájában jelenik meg.
Sfericnek nevezik az atmoszférában megfigyelhető, mérhető mágneses impulzusokat, melyek a frontérzékenység hátterében állhatnak: megváltoztatják a kötőszövetet és szervezetben sok helyen megtalálható zselatin biológiai tulajdonságait.
Egyesek szerint az agyhullámok módosulását és ezzel az agy működésének zavarát okozza a mágneses mező torzulása, így a vezérlés „rossz” utasításokat küld a szerveknek. A sfericek valamiképpen a betegség tüneteit megelőző napon hatnak jobban.
A kutatók arra következtetnek, hogy a szervezet nem csak érzékeli, de meg is jegyzi a mágneses tér torzulását, így következő alkalommal már könnyebben alakul ki tünet.
Érdekesség
A 80-as években Hans Baumer német kutató írta le "Az időjárás sugárzásainak vizsgálata" c. szakkönyvében, hogy meghatározott frekvenciájú impulzussugárzások képesek megváltoztatni a vékony zselatinrétegek tulajdonságát.
Vizsgálatai alapján megállapította, hogy a 28 kHz-es impulzusok hatására a zselatin permeabilitása (áteresztőképessége) növekszik, míg a 10 kHz-es frekvenciák e tulajdonságot csökkentik.
Mivel az állati eredetű zselatin a szarvasmarhák kötőszöveteiből készül, a professzor arra következtetett, hogy az időjárás hasonló hatást gyakorolhat a többsejtű élőlényekre, azaz az élő szervezetre is.
Stresszkólika kezelése, megelőzése
A kólika kezelése állatorvosi feladat! A késlekedés az állat életébe kerülhet!
A gyógynövényes kezelés célja a megelőzés. Ha már kólikázik a ló, akkor az állatorvost kell hívni, de a kezelés részeként el lehet kezdeni etetni a gyógynövényeket.
A gyógynövényes kezelés egyrészt a tünetek enyhítését (simaizmok görcseinek lazítása) másrészt a görcsöket kiváltó ok, az idegi stresszt célozza, az idegrendszerre kifejtett közvetlen, nyugtató hatással.
Az idegi alapon kialakuló kólika megelőzésére szánt gyógynövény-keverékbe a nyugtató hatású gyógynövények mellé szélhajtó, görcsoldó, májat segítő és regeneráló, illetve az egész szervezet anyagcseréjére ható gyógynövényeket is teszünk.
Ilyen esetben a FitoCavallo SPAS gyógynövény-keverék kúraszerű etetése már sok lónak segített.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönöm szépen a cikk lektorálását Dr. Bába András lóspecialista állatorvosnak (www.polequi.hu)!
