A napfény, a bőrrel közvetlenül érintkezve biokémiai elváltozásokat okoz, ha a bőr előzőleg túlérzékennyé vált a fény ultraibolya-sugárzására. Két típusa ismert, attól függően, hogy mi a kiváltó ok: lehet elsődleges és másodlagos fényérzékenység. Minden esetben alapvetően fontos a megelőzés, aminek egyik pillére a jó minőségű széna és legelő biztosítása, valamint az anyagcsere és a máj erősítése - részben gyógynövényekkel.
Ha már kialakultak tünetek, akkor a teendők:
-
a legelő és a széna tüzetes felülvizsgálata (fényérzékenyítő növények)
-
a közvetlen napfény kerülése (árnyék, istálló, éjjeli legelés, naptej, esetleg takaró)
-
a másodlagos fertőzés miatt célzott (bőrkaparék alapján végzett) antibiotikum terápia
-
a bőrgyulladás és bőrelhalás kezelése gyulladáscsökkentőkkel, kenőccsel
-
a herefélék (pl. réti here, vörös here) etetésének felfüggesztése
-
fehérje tartalmú takarmány felülvizsgálata*
-
antioxidáns hatású E-vitamin és szelén adagolás
-
biotin etetése (megerősíti a hámszövetet, szaruképleteket)
-
a biotint előállító bélflóra stabilizálása
-
májvédő anyagok etetése (pl. máriatövis mag vagy annak kivonata)
*: a szükséges fehérjét csak a legjobban hasznosuló takarmányokkal érdemes biztosítani, és célszerű kerülni a fehérjetúletetést. A teljes fehérjemegvonás azonban hátráltatja a sebgyógyulást.
Napégésre való külsőleg az orbáncfű piros olaja, az Aloe vera gél vagy a zöld propoliszkenőcs. Belsőleges kezelés is szükséges, amit az állatorvos szab meg. Az orbáncfű belsőleg fényérzékenyítő, azonban olajának ilyen hatása vitatott - egyesek szerint nincs.
Mivel a gyakorlatban a már napégette bőrre javasolják az orbáncfű olajat, így gyakorlati szempontból nincs sok jelentősége, hogy az olaj fényérzékenyítő-e, hiszen az állatot mindenképpen árnyékban kell tartani a gyógyulásig.
Elsődleges toxikus fényérzékenység
A mérgezést a legelő vagy a széna fotodinámiás hatóanyagot tartalmazó növénye, illetve némelyik gyógyszer okozza. A növény vagy a gyógyszer hatóanyagai a vérkeringéssel eljutnak a bőrbe, ahol a napfény ultraviola sugaraival reakcióba lépve, napégést, bőrgyulladást okoznak a pigmenthiányos (fehér), vagy kevés szőrrel fedett testrészeken.
Májkárosodás nem jellemző, a hatóanyag átalakulás nélkül, eredeti formájában szívódik fel, ritkán okoz súlyos betegséget, de fájdalommal jár.
Növényeken kívül kiválthatják bizonyos gyógyszerek, féreghajtók, antibiotikumok.
Elsődleges toxikus fényérzékenységet kiváltó növények:
-
vadmurok (Daucus carota)
-
orbáncfű (Hypericum perforatum, hipericin)
-
medvetalp (Heracleum montegazzianum, furokumarinok)
-
hajdina vagy pohánka (Fagopyrum esculentum, fagopirin)
-
száraz lucerna (Medicago sativa, feoforbid-a)
Másodlagos toxikus fényérzékenység
Egy klorofill-származék, a filloeritrin révén alakul ki, ami egy fennálló májkárosodás vagy májfunkciózavar következtében fejt ki káros hatást. A filloeritrin a klorofillból az állatok gyomrában képződik, majd felszívódik a véráramba.
Normál esetben a májsejtek megkötik, majd kiválasztódik az epével. Azonban csökkent májfunkciók esetén, vagy ha elégtelen az epetermelés, akkor a filloeritrin felhalmozódik a májban, a vérben és a bőrben.
A betegséget valójában az okozza, hogy a filloeritrin a napfény hatására energiát termel, ezzel gyulladást és szövetelhalást okozva. Mivel májkárosodás is fennáll, megjelenhetnek idegrendszeri és metabolikus zavarok, akár elhullást is okozva.
Lovaknál leggyakrabban a 2. típusú fényérzékenység alakul ki.
A májkárosodás leggyakoribb oka a legelőn vagy a szénából olyan májkárosító növények felvétele, amelyek pirrolizidin nevű méreganyagot tartalmaznak.
A tünetek erőssége a megevett, mérgező hatóanyag mennyiségétől, a napfény erősségétől, a bőr kitettségétől és a máj állapotától függ. Ha a ló huzamosabb ideje fogyaszt többé-kevésbé mérgező növényeket a legelőn, májkárosító mikotoxinokat (penészgombák), vagy az állat tartós gyógyszeres kezelésre szorult, akkor a máj meggyengült, és súlyosabb tünetek alakulnak ki.
Rendszeres májregeneráló gyógynövényes kúrák enyhíthetik a tüneteket, vagy megakadályozzák kialakulásukat. Természetesen, ha a májat károsító terhelés nem szűnik meg, akkor a fitoterápia sem jelent kielégítő megoldást.
Másodlagos toxikus fényérzékenységet kiváltó növények:
-
csillagpázsit vagy bermuda-fű (Cynodon dactylon)
-
köles (Panicum miliaceum)
-
királydinnye (Tribulus terrestris)
-
vöröshere (Trifolium pratense)
-
repce (Brassica napus)
-
aggófüvek (Senecio sp.)
-
ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale)
-
terjőke kígyószisz (Echium plantagineum)
-
sziki kender (Crotalaria juncea)
-
sétányrózsa (Lantana camara)
A Fitocavallo SOME gyógynövény-keverék összetevői javítják a ló anyagcseréjét, és ezzel csökkentik az allergiahajlamot és a májterhelésből kialakuló bőrelváltozásokat. Mivel emésztést javító hatásuk is van, így jó hatással vannak a bélflórára, ami a biotintermeléssel hozzájárul az erősebb bőr kialakulásához. Több esetben a rovarnyál közvetítette, lovaknál ún. nyári ekcéma tüneteit enyhítette. Utóbbi akkor igaz, ha az állat tartási körülményeiben jelentős változások is történnek. A tünetmentesség elérésére annál nagyobb az esély, minél inkább sikerül allergénektől mentes helyet biztosítani az állatnak, és helyesen, a belső anyagcserét nem megterhelő módon takarmányozzák az állatot. Jó, ha lecsökken a lovat érő napi fizikai, érzelmi és egyéb stressz.
Az évek során többször megfigyeltük, hogy amennyiben az állat gazdája időben, az allergia kezdeti szakaszában megkezdte az átfogó, nem csak a tünetekre, hanem az anyagcserére és a májra irányuló fitoterápiás kezelést, akkor akár éveken át tünetmentes maradt a lova. Talán annak is köszönhető ez, mivel más betegségek is okozhatnak a rovarcsípés allergiához hasonló tüneteket, melyek esetében hangsúlyos a takarmány minősége.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönet a lektorálásért PhD. Dr. Kutasi Orsolyának (kutasi.orsolyakukacgmail.com)!