Előfordul, hogy egy élmény, mely önmagában nem jelentene problémát, előhív egy korábbi (általában rossz) emléket, ami a hozzá kötődő intenzív érzelmek miatt kifejezett változásokat okoz a ló viselkedésében. Mivel a ló menekülő állat, többnyire megfutamodik a probléma elől, de dönthet másképp is.
Az érzékeléssel induló folyamat az agy közvetítésével továbbgyűrűzik természetesen fiziológiás szintre:
- enyhébb esetben az anyagcserét és az élettani alapfunkciókat változtatja meg (megemelkedő pulzus, szaporább légzés, hormonok vérbe ürülése)
- súlyosabb esetben megváltoztatja a normális viselkedést (érthetetlen megijedés, megugrás)
- még súlyosabb esetben (pl. tartós vagy gyakran ismétlődik) betegséget okoz (pl. idegi alapú asztma, gyomorfekély, stresszkólika, kötött izomzat, májfunkciózavarok, hormonális zavarok).
Gyakori stressztényezők lovaknál (a teljesség igénye nélkül):
- etetés
- szerszám felhelyezése
- vízzel lemosás
- elvezetés csoportból
- injekció
- körmölés, patkolás
- erős zaj-, fény- vagy mechanika inger
- idegen személy érintése
- lószállítás
- találkozás idegen lovakkal
- zsúfolt karám
- korlátozott pihenési lehetőség (hely vagy csendhiány)
- élelem- vagy vízhiány
- gyakori rangsorviták, agresszió
- fájdalom
Lótól függ, hogy valóban mit él meg stressznek, mi az, ami már kivált nála hormonális és fiziológiás változásokat.
A belovagló/patkolókovács/állatorvos vagy bárki más szakszerűtlen bánásmódja egy életen át rossz emléket képes hagyni a lóban, amit az állat soha nem felejt.
Emiatt minden további szituáció, mely felidézi az emléket benne, stressztényezővé válhat, és a szakszerű bánásmód is csak hosszú idő után tud enyhíteni a rossz élményen.
A szervezetet érő vegyi anyagok (pl. mérgező növényi vegyületek, ammónia, penészgombák mérge, allergének, levegőszennyezés, gyógyszerek, adalékanyagok) elsősorban a májat és a vesét terhelik.
Számos vegyület (pl. ammónia, egyes növényi mérgek) azonban átjuthat a vér-agy gáton, és közvetlenül károsíthatják az idegrendszert: gátolva vagy serkentve azt.
A kiválasztórendszer és a méregtelenítő funkciók lecsökkenése idővel a sejtek normál anyagcseréjéből származó méreganyagok felhalmozódása miatt okoz szöveti stresszt (szabadgyökök okozta oxidatív stressz).
Az elégtelen takarmány az oka sokszor az állat ingerlékenységének: a jóllakott állat többnyire elégedettebb és nyugodtabb, mint az éhes. Ám ennek ellenkezője is igaz: a keveset mozgatott és sok abrakkal etetett állat energiáitól túlfűtve gyakran viselkedik kezelhetetlenül, ilyenkor a karám és a lovas nélküli lemozgatás is sokat segít a gyógynövények mellett.
A fájdalommal, nehezített légzéssel járó betegségek ingerlékennyé, kimerültté tehetik az állatot. Ezért az adott esetre való gyógynövény-keveréket nyugtató hatású gyógynövényekkel is ki lehet egészíteni.
Némelyik ló esetében megfigyelhető a genetikailag öröklött gyengébb idegrendszer (túltenyésztés), amely miatt a ló érzékenyebben reagál a külső és belső stressztényezőkre.
A szervezet fizikai túlterhelése és elfáradása szintén sejtszintű oxidatív stresszt okoz, aminek súlyos esete a túledzés, vagyis a túlterhelés mellett a regeneráció és pihenő hiánya. Komoly stressz ez a lónak mentálisan és fizikailag egyaránt.
A helytelen takarmányozás okozta bélflórazavar (diszbiózis) több ponton terheli a szervezetet: részben a bél-agy tengelyen hatva, részben az immunrendszer túlreagálást kiváltva.
Az időjárási frontok gyakran képesek a ló idegrendszerét kibillenteni az egyensúlyi állapotból, és ilyenkor nemcsak nyugtalansággal, de sokszor enyhe kólikás rohamokkal is reagál.
Pszichésen az egyik legnagyobb stressz a lónak (a vadállatok támadás után) a bezártság, a magány és az unalom. Idővel eltűnik a ló játékossága, érdeklődő és nyitott magatartása, helyette vagy hiperaktív lesz, vagy fásulttá válik.
A hiperaktív, agresszióra és dominanciára hajlamos lovaknak a FitoCavallo VALEST keverék való.
Félelemre, szorongásra és pánikra hajlamos lovaknak a STRESS keverék fog segíteni.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönöm szépen a cikk lektorálását Dr. Marosi Katalin etológusnak!
