Fertőző kevésvérűség lovaknál (FKV)

MI EZ A BETEGSÉG?

Fertőző, többnyire idült, vérszegénységgel, gyengeséggel, ödéma képződéssel, a hátulsó végtagok gyengeségével járó vírusos betegség, ami akár már heveny szakaszában az állat elhullásához vezethet. Kizárólag az egypatásokat (ló, szamár, öszvér, zebra) betegíti meg

ELŐFORDULÁS

Világszerte előfordul, Japán és Izland mentesek a betegségtől.

KÓROKTAN

A vírus a nyirokcsomókban, a lépben, a májban, a csontvelőben szaporodik el és már 2-7 nappal a láz megjelenése előtt kimutatható. A vérben a víruskoncentráció a lázas reakció kezdetén a legmagasabb. A betegség heveny szakaszában a vörösvérsejtek és a vérlemezkék száma csökken. A heveny lázas roham lezajlása után a kialakuló immunválasz hatására a vírus mennyisége a vérben csökken, de az állatok tartósan vírushordozók maradnak. A tartós vírushordozás során időről-időre újra tömegesen elszaporodhat a vírus, ami ismételt lázas roham kialakulásához vezet.

KLINIKAI TÜNETEK

A klinikai tünetek sokfélék lehetnek. A legtöbb ló nem mutat jellegzetes tüneteket, egyes lovak pedig soha, vagy csak stressz, megterhelés esetén mutatnak tüneteket.

Akut fertőzés esetén jelentkezhet láz, étvágytalanság, a hátulsó végtagok gyengesége, a ló hirtelen elpusztulhat. A nyálkahártyákon apró vérzések és szennyesvörös szín látható. A végtagokon, mellkas és a has alján vizenyős duzzanat alakulhat ki. A tünetek általában 3-5 napon belül elmúlnak.

Krónikus fertőzés esetén jellemző a súlyvesztés, gyengeség, vérszegénység, ödéma a lábakon, a szügyön és a has alján. A lép, a máj és a hasi nyirokcsomók megnagyobbodhatnak, a nyálkahártyák sápadtak lehetnek, pontszerű bevérzések jelenhetnek meg. A lázrohamok általában néhány hónapos időközzel ismétlődnek, és egyre tovább tartanak. A lovak soványodnak, fizikai teljesítőképességük romlik, szőrük fénytelenné válik, a hátulsó végtagok folyamatos gyengesége, esetleg vizenyőssége figyelhető meg. A betegség előrehaladtával az általános gyengeség vagy az immunrendszer gyengülése miatt kialakuló társfertőzések következtében az állat elhullik.

A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg. A tünetmentes időszakokban is üríthetik a vírust, ezért környezetükre veszélyt jelentenek.

A szamarak és egyes lófajták ellenállóbbak a betegséggel szemben, általában nem mutatnak tüneteket, de a vírust hordozzák és ürítik.

Stressz, szállítás, versenyzés vagy más betegségek hatására a tünetek újra fellángolhatnak.

LAPPANGÁSI IDŐ

7-45 nap vagy még több. 

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

• vérrel szennyezett eszközök (állatorvosi, fogászati, patkolóeszközök, stb.) közös használata
• nem megfelelő higiéniai körülmények mellett elvégzett állatorvosi beavatkozások, közös tű- vagy fecskendőhasználat
• endémiás területen (ahol az FKV jelen van) a rovarok (főleg böglyök, szúró legyek) elleni védekezés hiánya
• fertőzött lovakkal való vérkontaktus (cseppenő, fröccsenő vér, sebek érintkezése)
• kis kockázatot jelentenek (vérrel szennyeződés lehetősége miatt) a több ló által közösen használt tárgyak (pl. etető, itató, zabla)

TERJEDÉS, ÜRÍTÉS, HORDOZÁS

A vírus elsősorban vérrel terjed.

• Terjedhet vérkontaktussal közvetlenül lóról lóra, illetve közvetetten fertőzéshordozó eszközökkel. A fertőzött lovak vérrel szennyeződött váladékaikkal (pl. bélsár, vizelet, nyál, orrváladék, ondó, hüvelyváladék) is folyamatosan ürítik a vírust, ezáltal veszélyt jelentenek környezetükre. A vírust az akut és heveny szakaszban ürítik a legnagyobb mennyiségben. A kanca megfertőzheti a csikót már a méhen belül is.
• Vektorok révén: böglyök, szúró legyek révén. A vírus a rovarokban nem szaporodik tovább és csak rövid időn át marad fertőzőképes, így nagy távolságra nem szállítják a kórokozót.
• Iatrogén úton: nem megfelelő higiéniai intézkedések mellett végzett állatorvosi kezelések során pl. vérátömlesztéssel, vérrel szennyezett eszközökkel.
• Aeroszolképződés révén: pl. ha fertőzött, véres testnedveket tartalmazó felületeket nagynyomású mosóval tisztítanak (fertőzött vér aeroszolizációja), fennáll a belégzés elméleti veszélye.

A tünetmentes fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak, és fertőzési forrást jelenthetnek más lovak számára.

DIAGNOSZTIKA, MINTAVÉTEL, TESZT

A két leggyakrabban használt teszt az agar gél (AGID, vagy Coggins) teszt, illetve az ELISA teszt.

A fertőzést követő 2-3 hétben (ritka esetekben akár 60 napig) az AGID teszt eredménye általában negatív. A pozitív reakció még később alakulhat ki szamarakban és öszvérekben.

Az ELISA teszt hamarabb kimutatja a betegséget, de mivel fals pozitív eredményt hozhat, az eredményt AGID teszttel kell megerősíteni.

ÁLLATORVOSI KEZELÉS, KÓRJÓSLAT

A betegség nem kezelhető és nincs ellene vakcina.

A fertőzött lovak életük végéig hordozzák és ürítik a vírust, ezért hatóságilag le kell ölni, el kell altatni őket.

TÚLÉLÉS A LÓ KÖRNYEZETÉBEN

A vírust a legtöbb általánosan használt fertőtlenítő elpusztítja.

Bár a vírus különböző testváladékokban (pl. beszáradt vérben, vizeletben és bélsárban, füllesztett trágyában) is kimutatható, járványügyi jelentősége főként a vérrel történő terjedésnek van. Beszáradt vérben és vérrel szennyezett eszközökön rövid ideig (egyes források szerint 96 óráig, más források szerint hosszabb ideig) fertőzőképes maradhat.

MEGELŐZÉS

Mivel a betegség megelőzésére nincs vakcina, a fertőzött állatok számára pedig gyógykezelés, kulcsfontosságú a megelőzés, valamint a beteg állat mihamarabbi elkülönítése.

A korai felismerést szolgálja a lóállományok 41/1997. (V. 28.) FM rendelet szerinti kötelező szűrővizsgálata.

• Azoknál a lovaknál és lóállományoknál, amelyek más állattartók lovaival érintkeznek vagy érintkezhetnek (pl. sportesemények, tenyésztés, túrák, bemutatók, klinikai ellátás során), évente kötelező az FKV szerológiai vizsgálata.
• Azoknál a lovaknál és lóállományoknál, amelyek nem érintkeznek más állattartók lovaival, háromévente kötelező a szűrővizsgálat.
• A vizsgálat minden 6 hónaposnál idősebb ló esetében kötelező.

Ha a vérvizsgálat pozitív eredménnyel zárul, az állat fertőzöttségre gyanússá válik. A 41/1997. (V. 28.) FM rendelet előírásai alapján a fertőzöttségre gyanús állatot a vele együtt tartott lovakkal (és lófélékkel) el kell különíteni, hatósági megfigyelés alá vonni és további laboratóriumi vizsgálatnak alávetni. Ha a további vizsgálatok a betegséget megállapítják, az állatot le kell ölni. A forgalmi korlátozás a betegség kizárása esetén oldható fel.

Az állatorvosi beavatkozásokhoz (pl. vérvétel, injekciók) csak szakszerűen fertőtlenített eszközöket és bevizsgált vérkészítményeket szabad használni.

Lovak importja során az állatokat előzetesen és a behozatalt követően a karanténozás ideje alatt is szerológiai vizsgálatnak kell alávetni. Az FKV szempontjából veszélyeztetett területről származó lovak esetén fontos meggyőződni arról, hogy az állaton az indulás előtt átesett a teszten, és eredménye negatív lett. Fokozott kockázattal jár az ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovak megvásárlása.

Fedeztetés, sperma vásárlása során meg kell győződni arról, hogy a mén FKV kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív.

FKV szempontjából veszélyeztetett területről túráról visszatérő lovakat el kell különíteni és elvégeztetni a betegség kimutatására szolgáló tesztet.

Lótartó helyre kizárólag friss, negatív szűrési eredménnyel rendelkező ló léphet be.

Lóklinikára/lókorházba beszállítás kizárólag éven belüli negatív FKV eredménnyel lehetséges! Amennyiben a ló nem rendelkezik a lóútlevélben állatorvos által bejegyzett negatív FKV eredménnyel, úgy az ellátó intézmény nem engedi be a lovat az intézmény területére!

A lázas, étvágytalan, levert lovakat el kell különíteni.

Rovarkontroll: a vérszívó rovarok elleni védekezés kiemelten fontos, ennek részei pl. légymaszk és -takaró használat, repellensek, rovarcsapdák, illetve a pangó vizek és trágyás, nedves területek csökkentése.

BIO-BIZTONSÁG, KARANTÉN FELOLDÁSA

A fertőző kevésvérűség hazánkban és az Európai Unió országaiban is bejelentési kötelezettség alá tartozik, az állattartó köteles jelezni a saját állatorvosa vagy a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli. A teendőkről (forgalmi korlátozás, diagnosztikai vizsgálatok) a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet rendelkezik. További vonatkozó jogszabály: 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet.

Az FKV tüneteit mutató lovat az állatorvos érkezéséig a többi állattól el kell különíteni.

A hatékony fertőtlenítéshez először tisztítószerrel meg kell tisztítani a vérrel esetlegesen szennyezett felületeket (bokszok, folyosók, etetők, itatók, vödrök, zablák stb.) a szervesanyag-maradványoktól (pl. vér, föld, trágya), utána fertőtlenítőt kell használni.

A vérrel szennyezett felületek magasnyomású mosóval való tisztítása kerülendő az aeroszolképződés miatt.

ZOONÓZIS

A fertőző kevésvérűség az emberre nem veszélyes.

Forrás: AAEP, A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.), NÉBIH