A fájdalomcsillapítás elsődlegesen állatorvosi feladat, de gyógynövényekkel is beavatkozhatunk bizonyos esetekben. Annak megítélése, hogy mikor és mennyi fájdalomcsillapításra van szükség: számos kérdést felvet. Ki döntse el? Mi legyen a cél? Vannak-e helyzetek, ahol fájdalomban lehet hagyni az állatot? Ha igen, mennyire? Nehéz kérdéseket feszegetünk a cikkben, de az biztos, hogy a gyulladáscsökkentő gyógynövények hatékonyan csökkentik a fájdalmakat.

Fájdalom-menedzsment

A fájdalom egy része hasznos, szükség van rá. Az optimális fájdalomcsillapítás hagy némi fájdalomérzetet a lóban, ami fenntartja az állatban azt a tudatot, hogy kímélje a fájdalmas testrészt, miközben a gyulladás folyamatosan gátlás alatt van.

A fájdalomcsillapítás mértékének megítélését mindig állatorvosra kell bízni!

FIGYELMEZTETÉS:

• Soha nem szabad erős fájdalomban hagyni az állatot!
• A fájdalmat MINDEN ESETBEN csillapítani kell, a megfelelő módon!

Bizonyos betegségek halálosak lennének a lóra nézve, mint például a patairha-gyulladás, a kólika egyes fajtái, vagy súlyos baleseti sérülések, melyekből a szervezet önmagától nem képes helyreállni.

Ilyen esetekben nyilvánvalóan drasztikus beavatkozásra van szükség, és ez csakis erős hatású gyógyszerekkel (és gyakran műtéttel) valósítható meg. Ezekben az esetekben nem az a kérdés, hogy csillapítani kell-e a fájdalmat, hanem az, hogy menyire és milyen gyógyszerekkel.

Létezik spontán múló gyulladás, de „ránézésre” gyakran nem ítélhető meg a betegség súlyossága. A várakozással értékes idő veszik el, és csökkenhet az esély a felépülésre. Ezért is fontos a mielőbbi állatorvosi ellátás.

Az állattartóknak is van felelőssége a fájdalommal kapcsolatban. Az egyik véglet, amikor hanyagságból szenvedni hagyják az állatot. Ez nagyon elítélendő, mert mi sem örülnénk, ha mások így bánnának velünk. A másik véglet a túlzott beavatkozás.

Több tanulmány felhívja a figyelmet, hogy a gyógyulási folyamatot és felépülést a gyulladáscsökkentő készítmények túlzásba vitt alkalmazása lassítja, mivel az állat – nem érezve fájdalmat – nem kíméli a sérült, gyulladt testrészt.

Sok tulajdonos óriási nyomást helyez a kezelő állatorvosra, elvárva, hogy lovát „mielőbb gyógyítsa meg!”, amivel valójában a szenvedés gyors megszüntetésére céloz. Tehát maga a tulajdonos követeli ki lovának a túlzott, totális fájdalomcsillapítást, nem értve, hogy ezzel többet árt, mint használ a lónak.

Ha mindez azért történik, hogy a lovas mielőbb újra használatba vehesse a még meg nem gyógyult, csak tünetmentes lovát, akkor az a hanyagságból kiinduló állatkínzáshoz hasonló megítélés alá esik.

Fájdalomarc: a fájdalom tudományos és objektív megítélése

Több tanulmány is vizsgálja, hogy vajon mennyire tudományos alapon ítélik meg a ló fájdalmát a praxisban dolgozó állatorvosok, valamint a tulajdonosok, akik a fájdalom miatt kihívják az állatorvost?

A ló fájdalmának elbírálására különböző ún. „fájdalom pontrendszerek” léteznek. Jelenleg nincs mindenki részéről elfogadott tudományos skála, de az ún. „Fájdalomarc ábra” segítséget jelenthet ahhoz, hogy a tulajdonos tárgyilagosabban olvashassa a fájdalom jeleit a lovon, és időben kihívja lovához az állatorvost.

A tanulmányban eredetileg szereplő ábra a nyugalomban lévő lovat mutatja, mely magába fordulva szenved. A kimerültség határán már társaságban is apatikus marad a ló, azonban a legtöbb esetben – főleg emberi közelségben, a fájdalmakkal küzdő ló inkább agresszív jegyeket mutat.

Tipikus a nyergelésnél fogaival hátracsípő, farkával csapkodó, hátsó lábakkal kapáló, dobogó ló. Az állat a nyereg/felülés okozta – számára már jól ismert - fájdalmat próbálja a fenyegető magatartással elkerülni.

Az evéskor goromba lovak egy része gyomorfekélyes, míg számos lovas alatti engedetlenség (pl. akadály megtagadása, hamis vágtába beugrás) patákat, ízületeket, szalagokat, izmokat érintő fájdalomból is eredhet.

Gyakori probléma, hogy a lovasok hisztisnek, „sárkánynak”, rosszindulatúnak címkéznek egy hát- és derékfájdalmakkal küzdő lovat, mert nem értik meg az állat viselkedését. A „fájdalomarc” megértése segíthet ezt elkerülni.

Kérdésed van? Ide írj: fitocavallo@gmail.com!

Köszönjük a lektorálást Dr. Kulik Mónika és Dr. Bába András lógyógyász szakállatorvosoknak!