Csontkinövés: tünetek, hajlamosító tényezők

Amikor a csonthártya megsérül vagy irritáció éri, gyulladásba kerül. A gyulladás során olyan folyamatok indulnak el, melyek végeredménye a csontszövet megvastagodása, és akár szemmel látható méretű "dudor" lesz belőle. Ez, ha nem zavar lágy szövetet, például inat, akkor ártalmatlan. Sokszor azonban sántaságot okoz. De, mitől alakul ki? Honnan ismered fel?

 

Csontkinövésre hajlamosító tényezők

Ha gyenge a keringés, akkor a szövetek nem jutnak megfelelő mennyiségű tápanyaghoz és oxigénhez, valamint, a munka során kialakult mikro-gyulladások igen lassan gyógyulnak.

Óvatosan kell tehát bánni a fáslizással és az ínvédőkkel. Használatuk ne legyen folyamatos, a levételkor folyó vízzel érdemes hűteni a lábakat, ez gyulladáscsökkentő hatású.

Az idős kor önmagában hajlamosító tényező lehet (meggyengült csontszerkezet), amit igen erősen fokoz az erős vagy állandó fáslizás, az inak és szalagok túlterhelése a munka során.

Nekik különösen fontos a rendszeres, kíméletes mozgatás, és lehetőség szerint érdemes levenni a lóról a patkókat, amennyiben speciális munkavégzéshez nincs rá szükség.

Bizonyos mének/vonalak hajlamosabbak a csontkinövésre, ezért fontos a fiatal lovak álladó mozgatása és a helyes pataápolás.

A szűk fordulók, a hirtelen megindulások, megállások, perdülések, magasból talajfogások, mind előre jelzik a csontkinövéseket. Amikor a csontokon megtapadó inak egy-egy ízület túlterhelése folytán túlnyúlnak, akkor csontokon található tapadási pontokon irritáció keletkezik. Erre a csonthártya gyulladással, szövetszaporulattal reagál.

 

Gyakori, hogy a ló összeüti a lábát (bokázik), belelép az elejébe a hátuljával, lerúgja a saját lábát, kisebb-nagyobb balesetet szenved (rándulás, ütődés, zúzódás és ficam) vagy mély szúrás keletkezik a csonthártyához közel (gennyes gyulladás).

Ugyanakkor a csonthártyát állandóan vagy ideiglenesen irritáló, rosszul illesztett vagy szorosra húzott, túl sokáig fent hagyott fáslik, ínvédők, pataharangok is okozhatnak helyi irritációt a csonthártyán.

A falat rúgó vagy a bokszajtót kaparó, rugdosó lovak lábán a csontkinövés, hiszen az állandó ütődés irritálja belül a csonthártyát.

A patkolókovács is okozhat ilyen problémát, ha helytelenül igazítja a patát, és a hajlító ín túlterhelése miatt a tapadási ponton csonthártya irritáció alakul ki. Vagy, ha a kovács túl nagyot üt a patára, akkor ez megint úgy hat, mint szűk körön a perdülés: csavarja az ízületet, túlnyújtja az inakat, és azok a csonthártya tapadási pontnál gyulladást okoznak.

Fiatal csikók még ki nem fejlődött csontjai, ízületei a kisebb ízületi megterhelésre is gyulladással reagálhatnak (biológiai cél: csontok megerősítése!).

A hosszú használhatóság érdekében érdemes betartani az életkori sajátosságoknak megfelelő terhelést. A fiatal korban nem korrigált talajon szűk állásnál az ízület külső, míg tág állásnál a belső rész veszélyeztetettebb.

A kemény (fagyott vagy kiszáradt) talajon végzett munka, a nagy akadályok félkemény talajokon ugratása, illetve kemény, csúszós (sáros, kavicsos) talajokon történő meredek dombmászatás kimondottan hajlamosít a csontkinövésekre az ütődés illetve az ízület csavarása miatt.

 

Csontkinövés tünetei

 

A lovak lábán gyakran keletkeznek duzzanatok, melyek alapját a csonthártya-gyulladásból eredő csontos kinövések adják. A csonthártya valami által történő ingerlése gyulladást okoz, és a csontszövet helyreállításának végeredménye a csontszaporulat, maga a csontkinövés (kemény pókok, tetemek, holttetemek, vápa). Sok esetben gyógynövényekkel is segíthetjük a gyógyulást.

 

Csontkinövés tünetei

Ha ezeket látod, tapasztalod, az csontkinövés is lehet, kérd állatorvosod segítségét:

  • sántaság
  • rövidülő lépéshossz
  • merev mozgás (javul vagy rosszabbodik munkára)
  • álló helyben, mellső lábak váltott pihentetése
  • kissé előre állított mellső lábak
  • munka után meleg, nyomásra fájdalmas duzzanat
  • szemmel jól látható csontkinövés

A sántaság formája meglehetősen változó: van ló, amelyik a betegség kezdetén, más ló a betegség kifejlett stádiumában mutat kifejezett sántaságot. Egyes lovak a bemelegítést követően lazábban mozognak, mások éppen hogy fordítva: mozgásra romlik a sántaságuk.

Gyakran a fájó lábbal ellentétes láb gyulladt, és azon látható duzzanat, mert az viseli a beteg láb kíméléséből származó többletterhelést. Vannak lovak, akiknél a munka során kialakuló meleg duzzanat, hűtés és pihentetés hatására lelohad. Leggyakrabban az elülső lábak érintettek, de nem mindig.

Amikor nem látható kívülről a duzzanat, mert például az ízület közelében kezdődik el a folyamat, akkor nehéz felismerni a problémát. Sántaság esetén mindig javasolt, hogy szakállatorvos diagnosztizálja a betegséget. Az előrehaladott csontkinövés szemmel jól látható megnagyobbodássá válhat, ami akut esetben meleg/forró, idült esetben hideg.

Fontos tudni, hogy ízületen elhelyezkedő, vagy ízület közelében (mellett) lévő csontkinövésről van-e szó. Utóbbi esetben az ízület mozgása többnyire nem akadályozott.

Ha ízületen helyezkedik el a csontkinövés, akkor az hasonlóan a spat-hoz, ízületi gyulladást is okoz, ami már komolyabb kihívás a kezelésben. Ott ugyanis az ízületi felszínek állandó egymáson elmozdulása (nyújtás-hajlítás), hosszú időn át fenntarthatja a gyulladást, ami károsítja magát az ízületet.

Hasznos ilyenkor a gyulladáscsökkentő és csontanyagcserére ható gyógynövények etetése (CALTO és doppingmentes CALTO-D termékek).

 

A lábon lévő duzzanatok elnevezése

  • csánkpók: csánk alsó részén, az elülső és belső felület határán
  • kaptatetem: csüd oldalán, pártaízület tájékán
  • gyűrűtetem: pártaízületet egészen körülvevő csontkinövés
  • ha az ízület mozgékonysága is megszűnik: vápa
  • nyúltetem: csánk hátulsó vonalának hátrafelé domborodása
  • őztetem: csánk külső-oldalsó részén.
  • A spat a hátsó láb túlterheléséből kialakuló csánkízületi gyulladás.