Bokszfogság, kényszerpihenő

A leállítás vagy bokszpihenő kényszerű velejárója lehet a nyugalmat igénylő betegségeknek. Hosszabb idő után, főleg, ha már a gyógyulási folyamatok előrehaladtak, a ló egyre kevésbé szívesen áll egész nap egy helyben. Az esetleges balesetek elkerülése érdekében célszerű nyugtató hatású gyógynövényeket etetni a lóval.

A megfelelő nyugtató herbák segítségével elérhető, hogy az állat türelmesebb legyen: fajtársaival, gondozójával, gazdájával és a kezeléseket végző állatorvossal, patkolókováccsal.

Célszerű ezek mellé olyanokat is választani, melyek az éppen aktuális betegség gyógyulását is elősegítik (a REHA, rehabilitációt támogató gyógynövény-keverék)!  

Némelyik állat az ideiglenes bezártságot remekül viseli, mások már az első pár nap után szétszedik a "berendezést", beleértve a lovászt, a lovast és a kezelő állatorvost is.

A szabad tartáshoz, csoportos karámozáshoz szokott lovak némelyikét annyira megviseli a bezárás és a magány, hogy mentálisan egészen zavarttá válnak. Ez a gyógyulási folyamatok ellen hat.  

A legjobb, ha nem marad egészen egyedül a ló, vagy közvetlenül a csoport mellett kap egy lekerített helyet – ha megoldható. A mozgáskorlátozást igénylő időszakban optimális, ha egy pár négyzetméteres saját kifutóban folyhat a regeneráció és felépülés.  

A tartós bezártság és a teljes mozgáshiány a csontszövet leépüléséhez, izomsorvadáshoz, renyhe lábvégkeringéshez, légúti panaszokhoz, idegrendszeri problémákhoz vezet idővel.

A patamechanizmus működéséhez is szükség van valamennyi mozgásra. Enélkül a nyír vért pumpáló funkciója nem működik. Ezt tetézi, ha patkóban áll a ló, noha egy helyesen feltett patkó önmagában csak kisebb (egyesek szerint kb. 20%-os) mértékben rontja a patamechanizmus hatásfokát. A gyógyulásnál minden számít!

A gyógyuláshoz alapvetően szükséges a ló kiegyensúlyozott idegállapota. Ha ez hiányzik, akkor a ló egy kisméretű bokszba zárba is körbe-körbe jár, vagy megpróbál kitörni, ami egy sánta ló felépülésében nagyon káros.  

Mivel a lovak nagy része megszokott egyfajta korlátozást (leggyakrabban éjszaka istállóban vannak), a pár napig tartó bokszpihenőt viszonylag jól viseli a lovak zöme – főleg, ha nem egyedül van bent az istállóban.  

Néha a tartósan rossz időjárás (pl.: viharos idő, sáros, fagyos talaj) is huzamosabb időre kényszerpihenőre ítélheti a lovat. Nem mintha a lovakat zavarná a fagy vagy a sár, de való igaz, hogy könnyebben lesérülnek, ha nem megfelelőek a talajviszonyok, és a ló esetleg kontroll nélkül nekiáll futni.  

Minél több ideig áll bent a ló az istállóban, tétlenségre ítélve, annál nagyobb eséllyel fog rohanással, bakolással, hirtelen ugrásokkal, fordulókkal és megállásokkal nekiindulni a fedelesben vagy karámban. A bemelegítés nélkül szabadon engedett lovaknál ez gyakori ok a lesérülésre!  

A sok ideig mozgási lehetőségek nélkül maradt ló előbb-utóbb rossz szokásokat kezd felvenni (ezeket hívják sztereotípiának). Tipikus unalom-tünetként kezdődik a karórágás, szitálás, fejrángatás vagy falrugdosás, ami aztán később is visszamaradhat, ha rászokik a ló. Ezek igen veszélyes „játékok”, mert a karórágásból (ami gyakran jár levegőnyeléssel is) például kólika, a szitálásból ízületi gyulladások és a pata torz kopása, a falrugdosásból pedig csontkinövések, pókok, csontrepedés alakulhat ki.  

Ha egy komolyabb sérülés miatt (pl. gipszelt a végtag) kötelező a kényszerpihenő, tehát az állatorvos utasítására nem mozoghat sem karámban, sem kézen vezetve egy ideig, akkor ahogy halad előre az idő, úgy lesz egyre idegesebb, ingerültebb és feszültebb a legtöbb ló. Végül már az állatorvosi kezelések elviselése is gondot okozhat a lónak: szedálni vagy bódítani kell (esetleg pipázzák a lovat).

Ezt ne várjuk meg! Felesleges terhelés a lóra és az emberre nézve. Ráadásul az idegi stressz a bél-agy tengely közvetítésével kólikához is vezethet. A nyugtató gyógynövényekkel ez az egész problémakör megelőzhető.

Sajátos, de időnként előforduló eset, hogy a korlátozásokat nehezen tűrő, amúgy érzékeny légzőrendszerű lovak akár befulladást is képesek produkálni a pár napos kényszerpihenő közben. Az asztmás jellegű nehezített légzés így náluk idegi alapon is kialakulhat. Légzéskönnyítő és nyugtató termékünk a CORST PLUS, kimondottan erre a célra készült.  

A nyugtató gyógynövények sokszor bizonyultak hasznosnak a rehabilitáció azon szakaszában is, amikor már lehet kézen vezetni a lovat. Ez néhány lónál kritikus időszak, mert a bennük tomboló energia akár odáig fajulhat, hogy az emberre (és magukra) veszélyesen viselkednek (elrántják vezetőjüket, rárúgnak, felágaskodnak).

Ha kitépik magukat az ember kezéből, és elrohannak, akkor nagy az újrasérülés veszélye, és kezdődhet elölről a rehabilitáció. Ilyenkor tilos szabadon engedni a lovat a karámban vagy fedeles lovardában, hiszen a legtöbb ló "őrjöng" örömében, és ilyenkor újra lesérülhet.  

Ilyen esetekben javasolt egy csomózott kötőféket beszerezni, hozzá egy 2-3-5 méteres vastagabb kötéllel, mert ha abban kezdik el a kézen sétát, nagyobb az esély, hogy a ló kezelhetően viselkedik. Nem minden lónál működik, de a legtöbbnél beválik.

A csomózott kötőfék ugyanis – ha jól illeszkedik- akkor a kötélbe feszülésnél éppen az akupresszúrás pontokat nyomja a fejen, és ezzel zsibbasztja a lovat (ha pl. húzná magával az embert). Javasolt a természetes kiképzési módszerekben jártas tanácsadóval felvenni a kapcsolatot ebben a kérdésben, mert mint mindennel, ezzel is lehet ártani a lónak!

A viselkedészavarok, nehezen kezelhetőség, idegesség elkerülésére már sokszor bizonyultak hatásosnak a FitoCavallo gyógynövény-keverékei, amelyek természetesen és hatékonyan nyugtatják meg a lovat, akár hónapokon keresztül is, mellékhatások nélkül.

Több ízben tapasztaltuk, hogy hatásukra a gipszelt lábú vagy ínsérült sport- és versenylovak viszonylag vagy teljesen nyugodtan álldogáltak még két hónap után is a bokszban, és készségesen tűrték az átkötözéseket.

Olyan lóra felülni, ami hat-nyolc hete bokszban állt, nem könnyű, sőt életveszélyes is lehet. Mindezt a folyamatot nagyban megkönnyítheti, ha a ló már legalább 2-4 hete eszi a nyugtató gyógynövényeket.  

A betegség miatt leállított vagy mozgásában korlátozott lóval csökkentett abrakot etetnek, különben túl sok energiája lesz. Valójában nem a fehérje-etetéssel van probléma, hanem a szénhidrátokéval, melyek az inzulin- és vércukorszint ingadozását váltják ki.

Ez ön-és közveszélyes kitörésekkel, kontrollálatlan szaladgálással, ugrálással, újbóli lesérüléssel, de akár agresszióval is járhat.  

Az elhúzódó gyógyszeres kezelés mellékhatásaként kialakulhat gyomorfekély, máj- és veseműködési zavar. A rehabilitációs utókezelés végső szakaszában a gyógynövényes terápia során hangsúlyos a méregtelenítés, az esetleges gyógyszer-mellékhatások csökkentése (pl. emésztőrendszeri fekély, májterhelés ellen a gyomorvédő FitoCavallo PREVUL és a májvédő HEPA termék) és a betegség kiújulásának megelőzése.

Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!

Köszönöm szépen a cikk lektorálását Dr. Marosi Katalin etológusnak!